h i r d e t é s

„Ami engem a legjobban érdekel, az valójában az EMBER, így, csupa nagybetűvel.”

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

„Ami engem a legjobban érdekel, az valójában az EMBER, így, csupa nagybetűvel.”

2021. január 22. - 15:58

 

Az idén 30 éves fennállását ünneplő pécsi Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék vezetőjével, Prof. dr. Nagy Zoltánnal beszélgettünk. Véleménye szerint napjainkban kincset érő tudást jelent a társadalomról, különböző kultúrákról tanulni, megismerni emberek, közösségek szokásait, megvizsgálni, hogy hogyan adaptálhatóak hagyományaink a változó világunkra és megérteni mindennapjainkat érintő társadalmi jelenségeket.

Prof. dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, 2007 óta a PTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének tanszékvezetője 2013-14 között, majd 2016-tól 2019-ig a PTE BTK Társadalmi Kapcsolatok Intézetének intézetigazgatója.

Hogyan lett Ön néprajzos, kulturális antropológus?

A néprajzot, kulturális antropológiát nem én választottam, hanem ő választott engem. Magyar szakos voltam a PTE Bölcsészettudományi Karán, és rendkívül megfogtak az ott meghirdetett finnugor nyelvészeti órák, ezért fel is vettem a „finnugor specializációt”. Az ugyanakkor hamar kiderült, hogy minden nagyrabecsülésem ellenére engem a nyelvészetnél sokkal jobban érdekel az, hogy mit lehet tudni ezekről a népekről, és hogy hogyan élik a mindennapjaikat. Kerestem a lehetőséget, a tudományt, ami ebben segíthetne. Ekkor indult Pécsett a néprajz szak, pontosan harminc évvel ezelőtt, és rögtön felvételiztem is ide, mert azt gondoltam, ez lesz számomra a leghasznosabb. A vártnál azonban sokkal többet kaptam, hiszen kiderült, hogy különösen a kulturális antropológia témájában, világlátásában, ideológiájában is rendkívül közel áll hozzám; mindenre kiterjedő kíváncsiságával is magamra ismerhetek; és megközelítésmódja, módszertana is az, amivel azonosulni tudok. Szellemi otthonomra találtam ebben a tudományban.  Első éves néprajzos koromban, első szibériai terepmunkámon bizonyosodtam meg arról végleg, hogy ami engem a legjobban érdekel, az valójában az EMBER, így, csupa nagybetűvel. És ehhez a tudáshoz szerintem semmi sem vezethet közelebb, mint a néprajz és a kulturális antropológia. Meggyőződésem szerint ugyanis ez a leghumanistább tudomány. 

Prof. dr. Nagy Zoltán terepkutatáson Szibériában

Ön Szibériában járt többször terepkutatáson. Azt szokták mondani, hogy a néprajz és a kulturális antropológia tereporientált tudomány. Voltaképpen mit is jelent ez, hogyan kell elképzelnünk?
Ez elsősorban azt jelenti, hogy más bölcsész és társadalomtudományokkal összevetve sokkal hangsúlyosabb a kutatásaink során az, hogy rövidebb, hosszabb időszakokra elutazunk, elvonulunk egy-egy közeli-távoli terepre. A világ különböző városaiban, falvaiban ismerkedünk meg az ott élők életével, legyenek azok Szibériában, Vietnámban, Indiában, Romániában vagy csak a szomszéd utca sarkán. Az emberekkel beszélve és rövid ideig velük együtt élve igyekszünk megérteni a mindennapjaikat. Ehhez nem elég ott lenni a terepen, de a nyelvüket is el kell sajátítanunk ahhoz, hogy igazán megértsük érzéseiket, gondolataikat és döntéseiket.

A közgondolkodásban sokszor úgy él, hogy a néprajz a múlt hagyományaival foglalkozik. Ön mit gondol erről?
Ez talán azért lehet, mert a klasszikus, 20. századi néprajz gyakran a hagyományos, eltűnő népi, paraszti társadalom tudásának dokumentálásán, rekonstruálásán és megmentésén fáradozott. Valóban napjainkig vizsgáljuk a 19-20. századi népi kultúra és hagyomány fennmaradt, úgynevezett értékeit, de a múlt feltárása mellett tudományunk érdeklődési körébe tartozik a falusi és városi kultúrák napjainkban zajló jelenségeinek megismerése is.

Említette a városi társadalmak kutatását. Fölmerül a kérdés, hogy a néprajz és a kulturális antropológia keres-e válaszokat olyan napjainkban aktuális kérdésekre, mint a klímaváltozás, a migráció, vagy a vallások találkozása?
Igen, ez alapvetően jellemző magára a tudományterületünkre is. A mi tanszékünk oktatói külön hangsúlyt fordítanak a társadalom és a környezet történeti és kortárs összefüggéseinek vizsgálatára (fenntarthatóság, hagyományos gazdasági és mezőgazdasági módok, tájgazdálkodás, ökotudatosság, környezetvédelem), a különféle etnikai és vallási kisebbségek együttélését is kutatják kollégáink, valamint az urbanizáció összetett jelenségét, sőt, a COVID-19 vírusjárvány társadalmi-kulturális hatásainak feltárásával kapcsolatban is folynak vizsgálataink.

Mire számíthat, aki ide jelentkezik?
A képzési programunk hallgatói behatóan megismerkedhetnek a „magyar népi kultúrával” is, de az ország más tanszékeivel összevetve nagyobb hangsúlyt fektetünk az Európán kívüli népek (főleg Ázsia és Ausztrália, Óceánia), valamint a modern magyar társadalom kérdéseivel foglalkozó kulturális antropológiára. Így például a kurzusaink és a tanszéki kutatások palettáján megtalálható a valláskutatás és a vallási néprajz (néphit, boszorkányság, újvallási mozgalmak, sámánizmus); az ökológiai antropológia és a gazdaságantropológia (táj és ember kapcsolata, ökotudatosság, fenntartható fejlődés, kisgazdaságok, ökofalvak); a szociálantropológia és a társadalomnéprajz (társadalmi kapcsolatok, házasság, rokonság, interetnikus kapcsolatok, etnicitás); az alkalmazott antropológia (fejlesztések, fejlesztés-kritikák, közhasznú antropológia), a szubkultúra kutatás, a romakutatás és még sok minden más.


PTE BTK Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék

A végzett hallgatók visszajelzéséből hogyan látja, mik az erősségei a tanszékének?
Mind a személyes beszélgetések mind a tanszéki Facebookunk oldalán megjelenő bejegyzések, értékelések alapján úgy tűnik, a végzett és jelenlegi hallgatóink számára a legfontosabb a nálunk szerzett szakmai tudás, szakmai és emberi attitűdök, emellett erősségünk a hangulatos tanszéki légkör. Büszkén mondhatom, hogy ezt a légkört a profi, elhivatott oktatói gárda és a lelkes, érdeklődő hallgatók közös munkája hozza létre – a mindennapokban, a tanórákon, az órák közötti szünetekben az iskola falai között vagy éppen az elmúlt év során online felületeken.

Hol helyezkednek el a végzett hallgatók?
A néprajz szakon végzett hallgatók olyan szakemberekké válhatnak, akik a társadalom- és kultúrakutatás elméleti és gyakorlati kérdéseiben jártasan képesek a múltbeli és jelenkori magyar és európai, valamint Európán kívüli társadalmak kultúráját, mindennapi életének jelenségeit elemezni, értelmezni. Mindezzel a speciális tudással kutatóként, oktatóként, muzeológusként, szakértőként is el tudnak helyezkedni akadémiai, egyetemi intézményeknél, nonprofit és állami szervezeteknél, ugyanakkor több végzett hallgatónk a versenyszférában talált állást, ahol saját véleményük szerint is kiválóan tudják használni a nálunk szerzett tudásukat, attitűdjeiket.

Kinek javasolja ezt a szakot?
Jó választás lehet azok számára ez a szak, akiket érdekelnek a társadalom és humán tudományok (például a történelem vagy az irodalom), a különböző nyelvek és kultúrák, akik érzékenyek a társadalmi problémákra, és nem érik be az egyszerű, egyoldalú válaszokkal. Mindezek mellett számos hallgatónkat a hagyományos népi kultúra, táncház, népzene, népművészet iránti érdeklődés, szenvedély vezeti el a tanszékre. Általában ők is jól megtalálják a számításaikat, hiszen a tanszéki stúdiumok között a népi-nemzeti kultúra létrehozásával, a hagyományőrzés kérdéseivel, az örökségesítés folyamataival is foglalkozunk. Azt hiszem, akiben van egy alapvető kíváncsiság a magyar, vagy más kultúrák, nyelvek, életmódok iránt, az jól fogja magát érezni nálunk.

A tanszék kisfilmje ezen a linken érhető el:


 

Kommentek

h i r d e t é s