h i r d e t é s

Amitől Semmelweis is beájulna

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Amitől Semmelweis is beájulna

2018. november 09. - 08:55

 

Magyarországon már 250 műtét után
is szakorvosi diplomát adnak a rezidenseknek

A "méltán híres sebészek" titka

2018. november 15-én publikálják hazánkban a kórházi fertőzések és azok megelőzése érdekében bevezetett intézkedések eredményeit felmérni hivatott úgynevezett pontprevalencia (PPV) vizsgálat eredményeit. A második alkalommal lezajlott európai vizsgálat előzetesen elérhető számai tartós magyar lemaradást jeleznek az uniós átlaghoz képest.

Minden betegnek joga van, joga lenne a szakorvosi szintű ellátásra. Ez nem azt a formális helyzetet jelenti, hogy papír szerinti szakorvosról legyen szó – hiszen a gyakorló (rezidens) orvosok nem juthatnának műtétekhez – hanem a felügyelet és így a felelősség biztosítását. A rezidens helyett minden esetben az őt gondozó főorvosnak kell felelni, a szakorvosi standard ugyanis minőséget jelez.
Magyarországon jogos a betegek félelme, hiszen már az alapkövetelményekkel is problémák vannak. – Amíg az Amerikai Egyesült Államokban 1000, az Európai Unióban általában 750, Hollandiában 750, Németországban 460 a minimális műtéti követelmények száma – addig Magyarországon ez mindösszesen 250. – Ennek egyik oka a paraszolvencia rendszere. A rezidensek igyekeznek gyorsan összeszedni a hazai kötelező műtéti számot, hiszen számukra tarthatatlan, hogy munkahelyi elöljáróik, az idősebb szakorvosok „operálják le” a gyakorlatot igénylő fiatalok elől a műtéteket (így a pénzt is).

Az egyik méltán híres sebész, úgy egyébként – becsületére legyen mondva – őszintén megírja internetes weboldalán, hogy „a nagyszerű intézet”, vagyis az általa vezetett „alapítványi és állami támogatással működő klinika” áll a magánorvosi tevékenysége mögött, szolgáltatásai között felsorolva a műtéti beutalásokat a sebészeti intézetbe. (A magánpraxist folytató sebészek többsége esetében is ugyanez olvasható a pénzdíjas szolgáltatásaikat felsoroló ajánlatokban.) A laikus megkérdezhetné, hogy ez esetben a magánpraxis részét képezi az állami fenntartásból működő klinika? a beteg tulajdonképpen azért fizet, amiért a professzor úr és kollégái az ambuláns rendelésen vagy a kórházi ellátás alkalmával már nem kérhetnének pénzt?… Miért szükséges a magánrendelés és az ambuláns rendelés összekapcsolása? A laikus, a beteg ezeket a kérdéseket valóban feltehetné, de választ egészen biztos, hogy nem kapna.

Az orvostudományi omerta (a hallgatás) törvénye

A kórházi fertőzésekről történő hallgatásnak oka van: a pártállami időkben a kórházi fertőzéseket imperialista átoknak tartották, amely nem érhet fel a szocialista egészségügyhöz. A közvéleményről pedig úgy gondolták, nem elég felnőtt ahhoz, hogy megértse, a kórházi baktériumok Semmelweis Ignác kora után is az egészségügy velejárói, melyek ellen küzdelmet kell folytatni. A titkolózás máig megmaradt, részint azért, mert a kórházak ebben érdekeltek, mivel a fertőzések miatt indított kártérítési perek a legkönnyebben megnyerhetők közé tartoznak. (A cikkemben idézett nő ügyében például azzal védekezett a kórház, hogy a beteg elhízott volt, cukorbeteg, és magas vérnyomásban szenvedett, ám ezzel lényegében önmaga ellen vallott, mert így még hamarabb meg kellett volna kezdeni az antibiotikumos kezelését.)
Így jön létre az a furcsa kettősség, hogy noha az új egészségügyi kormányzat egyik legfontosabb feladatának gondolja a kórházi infekció elleni fellépést, a minisztérium maga is titkolózik, és hiába veszített az ügyben jogerősen pert, képes a Kúriáig is elmenni, hogy harcoljon a fertőzések intézményi szinten való nyilvánossága ellen. (Az adatokat csak regionálisan adják meg.)

A helyes magatartás pedig nem a titkolás, hanem a nyílt kommunikáció lenne. Még akkor is, ha közben gunyoros címek jelennek meg arról: a kormány a kézmosást népszerűsítő plakátokkal küzd a fertőzések ellen, pedig sok kórházban szappan sincs.Tényleg mindennapos, hogy a fertőzések melegágyául szolgáló kórházi vécékben, kórtermekben elmulasztjuk a kézmosást, egyszerűen azért, mert nemhogy a kéz fertőtlenítésére szolgáló alkoholos szer, de a filléres szappan is hiányzik. A magyarázkodás szerint azért, mert a látogatók ellopják, ennek azonban ellentmondani látszanak a kirívóan alacsony kézfertőtlenítő-felhasználási adatok.
Pedig miután egy kórokozó elszaporodik a beteg legyengült szervezetében, már az orvostudomány minden tudását bevetve, milliókat rááldozva is nehéz kiirtani.

 

©Kollár Erzsébet, 2018.
Szemenyei-Kiss Tamás: A klinika című tanulmánya felhasználásával. (A Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Bibliotheca Nationalis Hungariae gyűjteményében.)


 

h i r d e t é s