Budapest vezetője pedig „a szakértők” javaslatát támogatja, mert a part menti és a Nánási út–Királyok útja nyomvonalat összehasonlító tanulmány állást foglalt a nyomvonalról. Mint idézte:

Semmilyen észszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól a Nánási út-Királyok útja és a part közötti területnek az árvízvédelemből való kizárása mellett.

Azt állította, a hétfő esti városháza előtti tüntetést „az ellenkezők nagyon szűk magja” szervezte. Szerinte van egy csomó ártatlan ember is, az ott élők, akiket évek óta azzal félemlítenek meg, hogy az a gát nem fogja őket megvédeni, és a part menti védmű építésével pedig tönkreteszik a partot.

A demonstrálók szerint nem tudnak eleget a képviselők a zöld területről szóló döntés megalapozásához.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakértői március elejei értékelésükben hasonlították össze a két nyomvonalat, de a nyilvános dokumentum részletei eddig még nem láttak napvilágot. A BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék okleveles építőmérnökei: Móczár Béla egyetemi docens és Farkas József professor emeritus, a műszaki tudományok doktora szinte minden pontban a közvetlenül a Duna mellett felépítendő mobil gát építésének előnyeit emelte ki, ennek ellenére leszögezték:

A terveket ki kell egészíteni a kertépítészeti, part-rehabilitációs tervekkel, azokat csak együtt szabad kezelni és ismertetni.

A szakemberek szerint fontos lenne a „lakosság véleményének” a kikérése.

A leginkább indulatokat kiváltó fakivágás ügyében azt írták: a parton 600-900 fát érint, míg a Nánási úton és a Királyok útján összesen 716 fát kell kivágni, ahol viszont a 10 méteres védelmi távolság előírása miatt nincs hely a fapótlásra sem. Cáfolták egyben a korábbi lakossági fórumokon felvetődött aggályokat, amelyek szerint a mobil gát gyenge, átszakadhat, a jeges árvíz nagy károkat okozhat, visszaduzzaszthatja a vizet, ugyanakkor az építőmérnökök azt is megjegyezték: több kérdésben egyszerűen nincs adatuk az összehasonlításhoz, mert ez idáig ezek a kérdések „nem jelentkeztek”. Mégis kardoskodnak a part menti gát mellett, például a Duna és a Római-part szennyezésének megszűnése, de leginkább a becsült költségek miatt. Azt ugyanis 18,9 milliárd forintra, a fentebbi nyomvonalét pedig 25,5 milliárd forintra tették.
A két változat közötti 6,6 milliárd, kerekítve 7 milliárd forintos különbség most, amely miatt Tarlós István azt mondja, hogy – bár műszakilag valóban mindkét változat alapján megépülhetne a védmű – de szerinte a fő kérdések a következők: „melyik mennyibe kerül, van-e arra fedezet, és mekkora felelősséggel járna a Római-parton 70 hektárnyi terület sorsára hagyása. Számítások szerint ott ma több mint 40 milliárd forint érték található, komoly állami, közösségi tulajdonnal.

Ha jön a víz, akkor átható közömbösséget tanúsít mind a (...) határozott vezetési stílussal, mind pedig a liberális felfogással szemben, és mindent el fog ott mosni

– hangsúlyozta a Klubrádióban a főpolgármester.

Ugyanott még hétfő este Bardóczi Sándor tájépítész mérnök azt mondta: szerinte az a probléma, hogy nagyon sok olyan üdülőépület van, amelynek tulajdonosai az építési szabályokat nem tartották be. – Közpénzből ezeket az ingatlanokat erkölcstelen megvédeni – fűzte hozzá az ellenző, aki maga is részt vett a hétfő esti tüntetésen. Szerinte az a 22 oldalas tanulmány, amire Tarlós István hivatkozik, „elég rossz minőségű”, de még az is arra a megállapításra jutott, hogy műszakilag mind a két nyomvonalon lehetséges a gátat létrehozni.

Éppen ezért mi azt szeretnénk, hogy miközben megmarad a Római-partnak a természetes szépsége és hangulata, amellett kapjon árvízvédelmet Óbuda lakossága

– fogalmazott Bardóczi Sándor.

A Maradjanak a fák a Rómain nevű Facebook-csoport volt a hétfői és a korábbi tüntetések egyik legfőbb szervezője. A napokban közzétettek egy nyilatkozatot, amelyben összegyűjtötték, hogy mit akarnak.

Azt szeretnénk elérni, hogy teljes körű, objektív döntés-előkészítés nélkül ne döntsön a Fővárosi Közgyűlés a Római-part jövőjéről és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről

– írták. Szerintük „társadalmi egyeztetésnek” nem minősíthető a legutóbbi, március 6-án Békásmegyeren tartott lakossági fórum, mivel azt nem a jogszabályok által előírt módon hirdették meg. Kifogásolják, hogy a BME-tanulmány „nem tartalmaz műszaki munkarészeket, nyomvonaltervet és keresztszelvényeket, referenciavizsgálatokat, pontos információkat megállapításainak alátámasztására, viszont annál több benne a szubjektív és manipulatív vélemény”.

– A védekezési nyomvonal partra való áthelyezése komoly kockázattal járna az öblözet lakóira nézve és nemcsak fák pusztulnának el, hanem egy egyedülálló természeti táj semmisülne meg végérvényesen. Hét év után változatlanul megoldatlan a térség árvízvédelme és településrendezése, nincsenek tervek a Római-part jövőjét illetően.

Tény ugyanakkor, hogy korábban vízügyi szakemberek azt állították: egy, a 2013-as árvízhez hasonló, vagy még nagyobb áradás nem kímélne semmit, s akármennyi homokzsákot is hordanának a jelenlegi „nyúlgátra”, a Nánási út–Királyok útjára, a Duna a Szentendrei útig önthetne ki. Az érintettek köre is változó: vannak, akik Budapest más kerületeiből jönnek ide „kirándulni”. A III. kerületi csillaghegyi öblözet 400 hektárnyi területén, a Duna, a Szentendrei út, a Pók utca és a Pünkösdfürdő utca között közel 55 ezer ember él, a klasszikus Római-partnak pedig több mint száz állandó lakója van.

mno.hu