Átláthatatlanság a felcsúti foci pénzügyeiben
Átláthatatlanul jutottak kétszáz milliárd forint állami adótámogatáshoz a látványcsapatsportok Magyarországon – állapítja Transparency International Magyarország most megjelent elemzése. A legnagyobb nyertese természetesen a futball és a felcsúti futballszervezetek.
A kormány négy éve vezette be a látványcsapatsortok (foci, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) támogatási rendszerét. A vállalatok 2011 óta dönthetnek úgy , hogy társasági adójuk egy részét nem az államkincstárba, hanem valamelyik kedvezményezett sportág csapatának támogatására fordítják - írja a napi.hu. Az elmúlt években csak ezen a csatornán 200 milliárd forintnyi adó jutott a sportszervezetek támogatásra - összegzi a Transpaarency International ma bemutatott elemzése. A gond az, hogy az állam ezeket az adóforintokat nem állami pénzként, hanem a cégek magánadományaként kezeli, így ezek felhasználásával, elköltésével sem az adományozó cégeknek, sem a kedvezményezett sportcégeknek nem kell elszámolniuk.
A rendszer átláthatatlanság miatt nem lehet tudni, hogy az elmúlt négy évben melyik cég melyik sportklubot támogatja az adóforintokból. Ez nem csak a korrupció veszélyét hordozza magában, de arra is lehetőséget ad, hogy egyes cégek - titokban - egyes kluboknak aránytalanul sok pénzt utaljanak. A négy év alatt elosztott 200 milliárd forintból a legnagyobb részesedést a legeredménytelenebb sportág, a futball kapta. Ezek a cégek, klubok 75 milliárd forint támogatáshoz jutottak. A summán 1100 sportklub osztozott, de az első "szerencsés" 13 csapat összesen 21 milliárd forintot kapott. Utóbbiak közé tartozik, többek között a FTC, az Újpest, a Vasas, a Honvéd, a ZTE, a Depecen és a Diósgyőr mellett a szolnoki vasutasok csapata is. Egy átlagos futballcsapat évi 4,3 millió forint támogatást kap, a csapatok 90 százaléka 20 millió forintnál kisebb támogatáshoz jut évente.
Az elmúlt négy évben azonban a legtöbb pénzt a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány szerezte meg. A felcsúti szervezetek összesen 9,2 milliárd forintnyi támogatást zsebeltek be az elmúlt négy év alatt a TI adatai szerint. Felcsút kirívóan szerencsés és profi volt a szponzori adóforintok megszerzésben, hisz a futballpénzek 44 százalékát szerezte meg.
Nyilvánosságot!
Az TI azt javasolja a döntéshozóknak, hogy legyenek nyilvánosak a támogatók, a sportszövetségek és az állami intézmények is tegyék átláthatóvá a támogatás menetét. A TI azt is javasolja, hogy legyen nyilvános, milyen sportszakmai okokra hivatkoznak a támogatási keretek megállapításainál és a stadionok építéseinél.
A korrupció a résztelekben rejlik
A kormány úgy alakította ki a céges sporttámogatási rendszert, hogy a politikusoknak kedves sportegyesületek ellenőrizhetetlenül juthassanak az állam adóbevételeit csökkentő pénzekhez, ráadásul mindezt szabályosan tehetik - mondta Mucsi Gyula a TI sportkorrupciós kockázatokról szóló jelentésnek szerzője. Az adótámogatásra aspiráló kluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, ezt a sportági szakszövetségeknek kell jóváhagynia. Nem lehet tudni viszont, hogy a támogatott pályázatokat milyen sportszakmai programok alapján kapták meg, és azt sem, hogy az elutasításnak mi volt az oka. A megítélt keretek között óriási különbségek vannak, ráadásul a döntéseket a egymással - elvileg - versenyző sportegyesületek nem egyszerre kapják meg, így a kiválasztottak gyorsabban kezdhetnek a szponzorok keresésébe. A szövetség dönti el, melyik csapat kaphat állami adóbevételt, mekkora összegben, csakhogy a döntési folyamat teljességgel átláthatatlan. Mindeközben a látványcsapat-sportágak szövetségi vezetőinek politikai kapcsolatai teljesen nyilvánvalóak, hisz ezen szervezeteket nem egy esetben kormánypárti országgyűlési képviselő vezeti.
A kormány nem bízza a véletlenre az átláthatóságot sem: a sporttörvény idén januári módosítása után elegendő "összesített adattartalom szolgáltatásával" tájékoztatást adni a támogatásokról - így nem lehet tudni, hogy melyik cég, melyik egyesületet támogatja.
Haverok stadionjai
A kormány sem tagadja, hogy a stadionok építésre zömében közpénzt költenek. A korrupció ezen esetekben is nyilvánvaló - szögezi le a jelentés -, hisz rendre a gazdasági holdudvarhoz tartozó vállalkozók kapják meg satdionépítési megrendeléseket. A felcsúti stadiont Mészáros Lőrinc cégei építették, az FTC-stadiont pedig a miniszterelnöki megbízottként is aktív - egyben a Videoton focicsapatot is tulajdonló - Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. építette.
Alighanem a politikai kapcsolatokkal magyarázhatóak a látszólag teljesen értelmetlen stadionberuházások is. A 16 ezer lakosú Kisvárda csapat nemrég jutott fel az NB II-be, az NB I-ben soha nem játszott, mégis Európa-liga selejtezőkre alkalmas luxusstadiont kapott. A TI szerint nem a véletlen, hanem az játszhatott közre, hogy a körzet országgyűlési képviselője Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Hasonlóan járt Mezőkövesd is, amely 800 millió forintot kapott stadionépítésre. Mezőkövesd korábbi polgármester, a körzet képviselő Tállai András, az NGM államtitkára.
A most nyilvánosságra hozott jelentés egy nemzetközi kutatás része - mondta el Martin József Péter a TI Magyarország igaazgatója. A jelentés 50 ország helyzetét veti majd össze - amit várhatóan 2016-ban publikálnak.
