Átlépte az 1400-at az afganisztáni földrengés halálos áldozatainak száma

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Átlépte az 1400-at az afganisztáni földrengés halálos áldozatainak száma

2025. szeptember 03. - 06:20

A tálibok segélyt kérnek, a mentőcsapatok nehezen jutnak el az elszigetelt területekre, és várhatóan növekedni fog az áldozatok száma.

A tálibok nemzetközi segítséget kértek Afganisztánban a több mint 1400 ember halálát és több ezer sérülést okozó földrengés nyomán.

A mentőalakulatok éjszaka is túlélők után kutattak, miután vasárnap a 6,0-s erősségű földrengés egész falvakat pusztított el az ország keleti Kunar tartományában, amely Pakisztánnal határos.

Sokan maradtak csapdába esve a meredek völgyekbe épített sár- és kőházak romjai alatt, de a mentőknek a zord hegyvidéki terep és a zord időjárás miatt nehézségeik voltak a távoli területek elérésével. A földrengés egy sekély mélységű földrengés volt, amely mindössze hat mérfölddel a Föld felszíne alatt történt, és amelyről köztudott, hogy különösen pusztító hatású.

Kedden egy második, 5,5-ös erősségű földrengés rázta meg Afganisztán délkeleti részét, szintén hat mérföldes mélységben, további károktól és pusztítástól tartva.

Zabihullah Mujahid, a tálib kormány szóvivője kedden azt nyilatkozta, hogy a második földrengés előtt a halálos áldozatok száma meghaladta az 1411-et, és több mint 3000-en sérültek meg.

A hatóságok közölték, hogy a halálos áldozatok számának további növekedésére számítanak, amint a mentőcsapatok elérik az elszigeteltebb helyszíneket, amelyek közül sok az első földrengés után több mint 24 órával még mindig megközelíthetetlen volt.

Az Aseel, egy afganisztáni hálózatokkal rendelkező humanitárius technológiai platform, amely csapatokat küldött az érintett területekre, közölte, hogy a második földrengésben többen megsérültek, és várhatóan magasabb lesz a halálos áldozatok száma.



Egy férfi áll egy összeomlott ház romjai között. India, Kína és Nagy-Britannia is a segítséget ígérő országok között van. - Fotó: Sayed Hassib/Reuters

Sharafat Zaman, a kabuli egészségügyi minisztérium szóvivője nemzetközi segítséget kért a pusztítás megfékezésére. „Szükségünk van rá, mert itt sokan vesztették életüket és otthonukat” – mondta.

Afganisztán már súlyos gazdasági válsággal és a nemzetközi segélyek bénító megvonásával küzdött, miután a tálibok 2021-ben átvették az országot . A keményvonalas tálib politikák, mint például a nők oktatásának és foglalkoztatásának tilalma, a nemzetközi segélyek és a humanitárius segítségnyújtás meredek csökkenéséhez vezettek az ország számára.

A katasztrófa tovább terheli a háború sújtotta ország tálib kormányzatának erőforrásait, amely az elmúlt hetekben Irán és Pakisztán által deportált több százezer afgán hazatérésével is küzd .

A vasárnapi földrengés Kunarban három falut rombolt le, és számos másikban jelentős károkat okozott, közölték a hatóságok. Legalább 610 ember halt meg Kunarban, és 12 Nangarharban, tették hozzá.

A Kunar állam Nurgal kerületében található Ghazi Abad falu a pusztulás színterévé vált, az egész falu elpusztult. A házak romokká váltak, és sok lakos a romok alatt rekedt.

Néhány falusi sírva ült otthonaik romjai között. Mások fáradságos munkával, kézzel kezdték el eltakarítani a törmeléket, vagy rögtönzött hordágyakon vitték ki a sebesülteket.

„Egyetlen állóhely sincs ebben a faluban” – mondta az egyik lakos, Abdullah. „A katasztrófa utóhatása arra utal, hogy az élet itt másodpercek alatt véget ért.”

Abdullah szerint a szomszédos falvak is hasonló sorsra jutottak, a földrengés teljesen a földdel tette egyenlővé az otthonokat. „A földrengés hatásának teljes mértéke a következő napokban válik majd világossá, ahogy a helyreállítási erőfeszítések folytatódnak, és sokan még mindig csapdába esnek” – mondta.

„A veszteségek hatalmasak, az embereknek nincs élelmük és biztonságos ivóvizük. Miközben a mentőakciók hiányoznak, az emberek éjjel-nappal összefognak, hogy túlélőket keressenek és holttesteket emeljenek ki. Egyetlen háztartásban senki sem maradt, mindenki meghalt itt, és a jószágaikat is magukra hagyták.”

Egy másik túlélő azt mondta: „Szükségünk van mentőautókra, orvosokra, mindenre, amire szükségünk van a sérültek megmentéséhez és a halottak ellátásához.”

Kunarban a halottakat, akik között néhányan gyerekek voltak, a falusiak fehér leplekbe burkolták, imádkoztak a testükért, mielőtt eltemették őket, míg a sebesülteket helikopterek szállították kórházakba.

A mentőalakulatok küzdöttek, hogy elérjék a pakisztáni határ mentén fekvő, mobilhálózatoktól elzárt, távoli hegyvidéki területeket, de erőfeszítéseiket akadályozta a heves esőzés, amely növelte a földcsuszamlások kockázatát, és sok utat járhatatlanná tett. A védelmi minisztérium közlése szerint katonai mentőcsapatok oszlottak el a régióban, 40 repülőjárattal 420 sebesültet és halottat szállítva el.

A szakértők a nemzetközi közösség közbelépését és támogatását kérték, hangsúlyozva, hogy az ország mentő- és segélyszervezetei alig működnek.

„Az afgán kormány azon pénzeszközeit, amelyeket az Egyesült Államok és más országok befagyasztottak, olyan nemzetközi szervezeteknek kellene kifizetni, amelyek segélymunkát végeznek Afganisztánban” – mondta Oszama Malik, nemzetközi jogi szakértő. „A pakisztáni kormánynak is le kellene állítania az afgán deportálásokat egy ilyen kritikus időszakban, amikor Afganisztán nem lesz képes kezelni a beáramlást.”

Hétfőn Nagy-Britannia sürgősségi finanszírozási támogatást nyújtott a közelmúltbeli földrengések sújtottai számára, mondván, hogy partnerein keresztül biztosítja, hogy a segély ne a tálib kormányzathoz kerüljön.

Az amerikai külügyminisztérium hétfőn részvétét fejezte ki X halála miatt, de nem válaszolt azonnal arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok nyújt-e bármilyen segítséget. (The Guardian)

Címlapkép: Földrengés áldozatait temetik az afganisztáni Kunarban. A halálos áldozatok száma várhatóan emelkedni fog. - Fotó: Samiullah Popal/EPA