h i r d e t é s

Atombomba-kísérleteket hatásai révén állapították meg a cetcápák korát

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

Atombomba-kísérleteket hatásai révén állapították meg a cetcápák korát

2020. április 11. - 14:56

 

A cetcápák lassan mozgó, tanulékony állatok, amelyek elsősorban a trópusi vizekben élnek, s a tengerek békés óriásainak számítanak. Hosszú életűek, a kutatóknak azonban problémát okoz a veszélyeztetett állatok életkorának megállapítása.

Forrás: Wikimedia Commons/Abe Khao Lak

Eddig a tudósok az elhullott állatok csigolyáiban található, jól kivehető gyűrűket próbálták megszámolni, amelyek a fák évgyűrűihez hasonlatosan folyamatosan gyarapodnak. De nem biztosak abban, milyen gyakran és mikor formálódnak új gyűrűk. Egyesek szerint évente egy, mások szerint félévente egy formálódik. Most úgy tűnik, sokkal pontosabb módszert találtak a cetcápák korának meghatározásához – olvasható a BBC hírportálján.


Találkozás egy békés tengeri óriással - (Forrás: YouTube/Keith Brock

Az 1940-es évek végén számos ország, köztük az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína is végzett atombomba-kísérleteket különböző helyszíneken. A robbantások egyik mellékhatásaként megduplázódott egy atomtípus, a szén 14-es tömegszámú radioaktív izotópjának jelenléte a légkörben. A bolygó minden egyes élőlénye magába szívta ezt a plusz szénizotópot, és a folyamat ma is fennáll. Mivel a kutatók ismerik az izotóp bomlásának sebességét, ez egy fontos eszköz a kormeghatározásban. Minél idősebb egy élőlény, annál több 14-es szénizotóp található a szervezetében: ez azt jelenti, hogy a tudósok rendelkezésére áll egy időmarker a csigolyákban.

Mark Meekan, a Perth-ben lévő Ausztrál Tengerkutató Intézet munkatársa kollégáival hozzájutott két régen elpusztult cetcápához, amelyeket Pakisztánban és Tajvanon őriztek. Eredményeiket a Frontiers in Marine Science című tudományos folyóiratban mutatták be. Vizsgálatuk eredményeként megállapították, hogy ezek az élőlények hihetetlenül hosszú életet élnek. A maximális élethosszuk akár 100-150 év is lehet.

“Ennek jelentős következményei vannak a fajra nézve. Arra utal, hogy fokozottan veszélyezteti őket a túlhalászat”- mondta el Meekan, hozzátéve, hogy eredményeik magyarázatul szolgálnak arra, miért csökkent jelentősen a cetcápák száma például Thaiföldön és Tajvanon, ahol halászatot folytatnak. “Egyszerűen nem arra teremtődtek, hogy az emberek kizsákmányolják őket”- mondta Meekan.

A kutatók remélik, az új információ segítheti a cetcápák védelmét. Az egyedek korának pontos meghatározása révén pontosabb iránymutatás adható arra, mennyire érzi jól magát egy adott populáció és milyen mértékű halászat engedélyezhető a környezetükben.

erdekesvilag.hu


 

h i r d e t é s