Átrajzolhatja a Föld térképét az antarktiszi olvadás, amely a NASA szerint az utolsó évtizedben évente 130 milliárd tonna jég vizével növelte a tengereket.

Ezzel a mennyiséggel több mint 1,3 millió 50 méteres medence tölthető meg, és az olvadás gyorsul.

A déli-sarkvidéki olvadás a legrosszabb esetben három méterrel fogja megemelni a tengerszintet egy-két évszázad alatt, ezzel sűrűn lakott partvidékek vonalát alakíthatja át. A melegedés az Antarktiszi-félszigeten a legerősebb, mert ez a földdarab a viszonylag melegebb óceánba nyúlik bele. Évente 48 milliárd tonnányi jég olvadhat be a vízbe — írja az MTI.

A Déli-sarkvidéken a hőmérséklet három fokot emelkedett az elmúlt ötven évben, itt sokkal gyorsabb a melegedés, mint a Föld átlaga — mondta Ricardo Jana, a Chilei Antarktiszi Intézet jégkutatója. Bár a félsziget 97 százalékát még mindig jég borítja, már egész völgyek bukkantak ki alóla.

Néhány évvel ezelőtt a kutatók úgy képzelték, az Antarktiszon nagyjából egyensúly uralkodik, nem hízik és nem olvad a jég. Inkább Grönland állapota miatt aggódtak, oda könnyebb volt eljutni, feltűnőbb is volt a változás. Most viszont már két tanulmány is visszafordíthatatlannak és megállíthatatlannak nevezte a Nyugat-Antarktisz jégolvadását. A kontinens keleti részén nő a jég, mert a levegő és a víz hidegebb, ám nem olyan mértékű a gyarapodás, ahogy a nyugati oldal veszíti a jeget.

"A Déli-sarkvidék sokkal ijesztőbb, mint korábban gondoltuk"

— mondta Ian Joughin, a Washingtoni Egyetem jégkutatója.

index.hu