Rám figyeljetek emberek! Megmondom a tutit! Ha ezzel kezdi valaki, akkor baj van. Nem kell megmondani sem a tutit, sem a frankót. Oda kell tenni egy véleményt, ha van és megbékélt életet kell élni.
Ha valaki teljes vehemenciával magyaráz, elkötelezetten hirdet valamit, az csak azt tárja ezzel eléd, hogy honnan kapja a pénzt. Semmi több. Fizesd be adód 1%-át nálunk!
Fizesd itt az egyházi adót, vagy Zakat-ot! Vedd meg ezt a könyvet és megtanulhatod a titkot, hogy légy gazdag! Mi megmutatjuk az utat!
Ismerős? Ezek mind átverések ahhoz, hogy a hirdető boldoguljon, te pedig fizess, vagy állj rendelkezésre szolgálataiddal. Mert áldozatul esel a szavaknak. Lássuk, melyek a szóbeli átverésre használt módszerek közül a tíz leggyakoribb.

Az elbeszélő kihagyja magát egy tett elkövetőinek köréből. Aki megtéveszt, gyakran olyan nyelvet használ, amely minimálisra csökkenti a rá vonatkozó utalást, beazonosíthatóságot. Az önmegjelölések csökkentésének egyik módja az események passzív, szenvedő szerkezetben való leírása. Pl. "a széf nyitva maradt", nem pedig a "széfet nyitva hagytam." Igeidő. Az igazat állító emberek általában a történelmi eseményeket múltidőben írják le. Aki megtéveszt, olykor úgy hivatkozik múltbeli eseményekre, mintha az események a jelenben történnének.
Kérdésre kérdéssel adott válasz. Még a hazugok sem preferálják minden esetben a hazugságot.
Mielőtt egy kérdésre hazugsággal válaszolnának, általában megpróbálják elkerülni a kérdésre adott választ és visszakérdeznek.
Mellébeszélés. Az alany úgy kerüli el a feltett kérdést, hogy állításait bizonytalanságot keltő, módosítgató és homályosító kifejezésekkel tölti ki.
Fogadkozás. Aki megtéveszt, megkísérli a kérdéseket feltevők számára a lehető legkevesebb hasznos információt szolgáltatni, valamint fogadkozással ad nyomatékot annak, hogy az állítása igaz.
Szépítés. Számos nyelv kínál alternatív fogalmakat különféle tettek, szituációk leírására. A bűnösök nyilatkozata gyakran enyhe, vagy homályos szavakat tartalmaz, a durvább, kifejezőbb szinonimák helyett.
Cselekményre utalás. Az emberek sokszor anélkül utalnak a cselekményre, hogy abban magukat pontosan megjelölnék, mit is hajtottak végre.
Részletek hiánya. Az igazságot tartalmazó állítások általában konkrét részleteket tartalmaznak, amelyek némelyike nem is releváns a feltett kérdés szempontjából. Ez azért történik, mert az emberek az eseményeket a hosszú távú memóriából hívják elő és emlékeink tucatnyi egyéb tényt is tárolnak az egyes eseményekhez kötődően. Azok, akik egy történetet maguk állítanak elő, hajlamosak állításaikat egyszerűnek és rövidnek előadni.
Elbeszélés egyensúlya. Egy elbeszélés három részből áll: felvezetés, esemény leírása és befejezés. A felvezetés háttér információkat tartalmaz és ismerteti azokat a történéseket, melyek a leírásban tárgyalandó esemény előtt zajlottak. Az elbeszélés legfontosabb része, a tárgyban szereplő esemény.
A befejezés leírja, mi történt az esemény után. Egy teljes és valóságot feltáró narratívában az egyensúly körülbelül 20–25% bevezetés, 40–60% esemény tárgyalás és 25–35% befejezés. Ha az elbeszélés tárgyaló része lényegesen rövidebb a vártnál, akkor fontos információk elmaradhattak. Ha pedig az esemény tárgyalása lényegesen hosszabb a vártnál, akkor sok téves információ kerülhet abba.
A mondatok átlagos hossza. A legtöbb ember 10-15 szót tartalmazó mondatokban beszél. Amikor az emberek idegesek, izgulnak valami miatt, hajlamosak olyan mondatokban beszélni, amelyek vagy lényegesen hosszabbak vagy rövidebbek, mint a normális esetben.

Cselt szőttek (a hitetlenek), de Allah is cselt szőtt. Allah a Legjobb Cselszövő. (Korán 3:54)

Abdullah Ibn Umar tudósítása:
Allah Prófétája (béke reá) így szólt: „Aki fegyvert fog ellenünk, az közénk való." Egy másik elbeszélésben a Próféta így szólt: „Aki rászed minket, az nem közénk való".
Forrás: Szahih al-Bkhari 6659, Szahiih Muszlim 98.

Abdullah bin Amr tudósítása:
A Próféta (béke reá) így szólt: „Aki a következő négy (tulajdonsággal) rendelkezik, teljességgel képmutató, de aki a következő négy jellem csupán egyikével rendelkezik, az a képmutatás egyik jellegzetességét mutatja addig, amíg fel nem adja.
1. Ha bíznak benne, elárul
2. Ha megszólal, hazudik
3. Ha szövetséget köt, megszegi
4. Ha összetűzésbe kerül, alattomos.”

Forrás: Szahih al-Bukhari 34

Miért is mondom el mindezt nektek? Mert a Dadzsal (Antikrisztus) neve magyar fordításban azt jelenti: megtévesztő.