Autósok, figyelem! A NÚSZ kamerái is képesek sebességet mérni
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. kamerái önmagukban is képesek a sebességmérésre, nem csak az átlagsebesség számítására - tudta meg a Napi.hu.
A jó hír az, hogy ezt jelenleg csak statisztikai elemzésre használják, büntetésre senkinek sem kell számítania, ha egy útdíjkamera alatt száguld el.
Az állami cég nemrég tett közzé egy rövid elemzést az autópálya-forgalom átlagos sebességéről, amely a tavaszi idő beköszöntével kezdett el emelkedni és 2019. februárban már elérte a 115 kilométer per órát az e-matricás járművek körében. (Ebben a teherautók nincsenek benne - a szerk.)
Bár ez csak kis mértékben haladja meg a NÚSZ januárban mért adatait, márciustól kezdve egészen a nyár derekáig folyamatosan nő az átlagsebesség az autópályákon megengedett sebességhatár közelébe - írják a korábbi tapasztalatok alapján.
Lapunk megtudta, hogy ezek az adatok nem a "section control", vagyis két kamera közötti átlagsebesség-mérés alapján állnak a NÚSZ rendelkezésére, hanem minden egyes kamera önmagában képes mérni a sebességet - csakúgy mint a fixen telepített Véda-eszközök (a Véda közúti intelligens kamerahálózat). Ezeket azonban nem adják át a rendőrségnek és nem is indul eljárás egy esetleges gyorshajtás miatt.
A nagy felbontású kamerák sok más vitás helyzetben is segíthetik a céget, ha például azt kell bizonyítaniuk, hogy egy teherautóra rossz útdíjkategóriát fizettek meg.
Mikortól használják élesben?
Régóta téma, hogy Magyarországon minden adott ahhoz, hogy az autópályán mérjék az autósok átlagsebességét - amelyet Szerbiában már másfél éve bevezettek - , csak éppen nincs meg hozzá a jogszabályi háttér. Holott ez jóval hatékonyabb módja lenne a gyorshajtások kiszűrésének, mint a fix mérők, hiszen nem lehet kibújni alóla. Az elv pofonegyszerű: ha egy adott rendszám (azaz autó) hamarabb ér az egyik kamerától a másikig, mint az például 130 kilométer per órával lehetséges lenne, akkor már mehet is a büntetés. Persze megteheti valaki, hogy - ismerve a kamerák helyét és azt az időt, amely alatt szabályosan meg lehet tenni egy szakaszt - száguldozik egy kicsit, majd ezt ellentételezve poroszkál a pályán - ám ez ez teljesen életszerűtlen.
Eddig erre nem volt kormányzati akarat és semmi sem utal arra, hogy a jövőben lenne.
Ha viszont egyszer úgy dönt az állam, hogy mégis beveti a NÚSZ infrastruktúráját, akkor az rögtön azt is jelenti, hogy sokkal több - a gyorshajtókra veszélyes - fix kamera lesz az utakon, mint az eddig ismert Védák és más fix telepítésű eszközök.
A Napi.hu néhány hónapja írt arról, hogy miközben a rendőrség szerint a sebességmérésnek nem célja a bevételszerzés, az bőven "nyereséges". A halálos balesetek száma az elmúlt években nem csökkent a magyar utakon. A gyorshajtás továbbra is gyakori halálok, bár ennek egy nagy része nem az abszolút, hanem a relatív gyorshajtás (ködben az autópályán a 90 km/h is sok lehet - a szerk.) eredménye, ez viszont traffipaxokkal nem szűrhető ki.