A gyémántok kialakulása több milliárd évig is eltarthat. Kutatók most az eddig ismert legrégebbi gyémántra, benne egy 2,5 milliárd éves zárványra bukkantak Botswanában – írja az MTI.

A drágakő belsejében 2,3 milliárd éves szilikát részecskét találtak, egészen a szélén pedig egy 250 millió éves gránitkristályt. Egy ilyen gyémánt egy ékszerész szemében hibás, a geológusoknak viszont a legértékesebb és legizgalmasabb leletek egyike – mondta Gareth Davies kutató.

A gyémánt egyes rétegeinek megállapítható a kora, amiből következtetni lehet a széncsoporthoz tartozó ásvány növekedése során bekövetkezett földtani változásokra. A botswanai gyémánt elemzéséből például kiderült, hogy az elmúlt 2,5 milliárd évben nagy változások történtek a bioszféra, az atmoszféra, az óceánok és a geoszféra közötti szénkörforgásban.

Kőbe zárt oxigénkatasztrófa

A kutatók 16 gyémántot vizsgáltak, amelyek különböző korúak és összetételűek. A főváros, Orapa bányájának drágakövei apró zárványokat rejtenek, amelyek kora 400 millió és 1,4 milliárd év közöttre tehető. A Letlhakane település közelében lévő bánya köveinek anyaga 700 millió-2,5 milliárd éves.

Így egyes gyémántok története egészen a 2,3 milliárd éve bekövetkezett úgynevezett nagy oxigenizációs eseményig vagy nagy oxigénkatasztrófáig nyúlik vissza. Ennek során az akkor túlnyomórészt oxigénmentes ősi atmoszférában a mikroorganizmusok nagy mennyiségben kezdtek oxigént, az akkori élőlények számára mérgező gázt termelni. Ez nemcsak magát az életet befolyásolta óriási mértékben, de az időjárási folyamatokat és az üledékes kőzetképződést is.

A gyémántokat bemutató tanulmány az Earth and Planetary Science Letters szaklapban jelent meg. (index.hu)