h i r d e t é s

Az első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítése

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Az első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítése

2019. szeptember 12. - 09:43

 

A magyarországi Electrolux év elején meglebegtetett költségracionalizálása tegnap vált valósággá, a cég ugyanis 800 dolgozó elbocsátását jelentette be, mert jövőre megszünteti a porszívók és az egyszerűbb hűtők előállítását Jászberényben. - írja a g7.hu.

Forrás: MTI Fotó: Bugány János

A hír megdöbbentőnek tűnhet, mivel ilyen mértékű csoportos leépítésre már régóta nem volt példa az országban. Ráadásul az egyik legnagyobb hagyományokkal bíró hazai iparvállalatról van szó, hiszen Jászberényben 1958-ban kezdődött a hűtőszekrények sorozatgyártása.

Ez töretlenül folytatódott az 1991-es privatizáció után is, amikor a svéd Electrolux vette meg a Lehel hűtőkről ismert üzemet; igaz, 1999-től a magyar márkanév eltűnt az előtte egy darabig Zanussi-Lehel néven futó készülékekről. A porszívógyárát 1998-ban nyitotta meg az Electrolux Jászberényben. A multi másik magyarországi gyárában, Nyíregyházán csak hűtőket gyártanak.

Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy az Electrolux magyar gyárai mintaszerűen működnek, egy váratlan húzással 2015-ben 70 ezer beépíthető hűtőszekrény gyártását is áthozták Olaszországból Magyarországra. A vállalatcsoporton belüli átszervezés érdemi árbevétel- és létszámbővítést viszont nem hozott a magyar leányvállalatnál, sőt, az elmúlt négy évben inkább a csökkenés vagy legalábbis a stagnálás volt jellemző.

 Ha pedig alaposan megnézzük a vállalat adatait, kevés okunk marad a meglepetésre a létszámleépítés miatt. A cég munkaerő-költségei a toborzási nehézségek és a bérnyomás fokozódásával egyre inkább megnövekedtek. Az alábbi ábrán jól látszik mindez, a havi bruttó átlagbér három év alatt harmadával nőtt. Márpedig egy multinacionális vállalat számára egy adott ország bérszínvonala kulcskérdés, amikor a termelés elhelyezéséről dönt.

 Sőt, a bérköltségek különösen nagy súllyal esnek latba az olyan üzemek esetében, ahol alacsony hozzáadott értékű munka folyik. Az efféle, jellemzően egyszerű feladatok (tipikus példa az összeszerelés) elvégzése viszonylag kevés szakértelmet igényel, emiatt a munkavállalók képzettségénél és a velük kapcsolatos többi minőségi kérdésnél fontosabb szemponttá válik a bérigényük. Az Electrolux magyarországi gyára pedig az adatok tükrében pont ebbe a körbe esik.

Az előző ábrán nem csak az látszik, hogy az Electrolux magyarországi leányvállalatánál kisebb az egy főre jutó hozzáadott érték az ágazati átlaghoz képest. Hanem szembetűnő az is, hogy

a bérszínvonal folyamatos emelkedését 2015 és 2018 között a vállalat termelékenysége nem követte.

Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a fizetésemelés hátterében a cég egyre hatékonyabb működése helyett inkább a külső kényszer áll. Ráadásul érdemes azt is figyelembe venni, hogy a cégnél kifizetett bérek elmaradnak az iparági átlagtól, ami szintén arra utal, hogy a cégnél viszonylag alacsony képzettséget igénylő munka folyik.

A kívülről jövő béremelési kényszerhez egy darabig, az üzleti eredmények rovására, de alkalmazkodni tudnak a cégek. Egy idő után viszont számolni kell azzal, hogy a multik a működés észszerűsítése mellett dönthetnek, és még ha elbocsátásokkal és – a központban senkinek sem hiányzó – szervezési munkákkal is jár, de át fogják telepíteni a gyártást olyan országokba, ahol olcsóbb munkaerő áll rendelkezésre.

Nem lehet Európában egyszerű, kis hozzáadott értékű termékeket gazdaságosan gyártani

– mondta erről az Indexnek Gönczi Sándor, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezetője.

Mindez pedig történhet ugyanolyan váratlanul, mint ahogy az Electrolux idehozta 2015-ben több tízezer hűtő összeszerelését, vagy ahogy most bejelentette, hogy elviszi a gyártás egy részét Jászberényből. (Ami az Mfor számításai szerint akár a munkanélküliek számának tíz százalékos növekedését is okozhatja Jász-Nagykun-Szolnok megyében).

A termelékenységtől elszakadó béremelés okozta kihívásokra már több cikkben is felhívtuk a figyelmet. Az egyre feszültebbé váló helyzet különösen azon hazai tulajdonban lévő cégek számára kockázatos, amelyek nem tudják a tevékenységüket más országba telepíteni, ha fenntarthatatlanná válik a helyzet. A multik megoldhatják a problémát a termelés országok közötti átszervezésével, illetve – ha kellően egyszerű munkát végeztetnek egy üzemben – az automatizálás lehetősége is nyitva áll, amire egyébként az Electrolux Nyíregyházán 100 millió eurót tervez elkölteni.

Érdemes lesz figyelni azokra a cégekre, amelyeknél az Electrolux magyar leányvállalatához hasonlóan alacsony hozzáadott értékű, különösebb szaktudást nem igénylő munkát végeznek. Az országban számos külföldi cégnek van ilyen jellegű érdekeltsége, amelyek egy része állami támogatással jött létre. Ráadásul sok magyar tulajdonú cég vált külföldi vállalatok kiszolgáltatott beszállítójává, és ezek szintén könnyen elveszíthetik az egyszerű bérmunkára való megrendeléseiket, ha a munkaerő költségei átütik a kritikus szintet.

g7.hu


 

h i r d e t é s