h i r d e t é s

Az ESZOSZ károsultak ma Debrecenben tartottak sajtótájékoztatót

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Az ESZOSZ károsultak ma Debrecenben tartottak sajtótájékoztatót

2016. február 17. - 12:44
0 komment

Az ESZOSZ által átvert, becsapott, a magyar kormány által magukra hagyott 2800 munkavállaló képviselői, a "Szakadék szélén" címmel 2016. február 17-én sajtótájékoztatót tartottak Debrecenben, a Munkaügyi Központ épülete előtt. 

Végtelenül csalódott, elkeseredett  munkavállalók képviseletében elmondtuk, hogy minden korábbi próbálkozásunk ellenére ma ugyanott vagyunk, mint fél évvel ezelőtt, vagyis sehol. Sorsunk senkit sem érdekel, a szövetkezet vezetői felszívódtak, valószínűleg a jól végzett munka után teniszeznek valahol, vagy éppen a hasukat süttetik. A végelszámolás tavaly év végén elindult, most már a második végelszámoló levelezget velünk, remény sincs arra, hogy az eljárás belátható időn belül befejeződne. Többségünk még  munkaügyi papírjait sem kapta meg, annak ellenére, hogy a  végelszámoló kérésének eleget téve, az általa kért iratokat  visszaküldtük. Így papíron még mindig a szövetkezet munkavállalói vagyunk, hivatalosan sem munkát nem vállalhatunk, sem a munkaügyi ellátó rendszerbe nem tudunk visszakerülni. 

Kiszolgáltatott helyzetünkben  alkalmi munkákból - ami hol van, hol nincs-élünk, próbáljuk az élet minimális feltételeit biztosítani. Közben zajlanak a munkaügyi bírósági perek, a mai ütemben  még  nyárig sem lesz minden ügyben döntés. Persze ezzel sem megyünk sokra, hiszen a bíróság által megítélt összeget a szövetkezet nem tudja kifizetni, mert nincs pénz a kasszában. Ha a bíróság nem rendeli el az ESZOSZ felszámolását--ezt többen kezdeményezték a jogerős bírósági végzés alapján--akkor talán  évekig várhatunk arra, hogy megkapjuk  járandóságunkat.

A magyar kormány számára mi nem létezünk. Szóba sem állnak velünk, nincs idejük ránk. Valószínűleg  ha focisták lennék, akkor még érnénk is valamit. Látjuk, olvassuk, hogy a kormánynak mindenre van pénze, amire  költeni akar, csak éppen a nyomorban, szegénységben élőkkel nem törődik senki. Mi egy akta vagyunk a rendszerben, nem tekintenek bennünket embernek. Írtunk már szinte minden állami vezetőnek, a Fidesz megyei képviselőinek, Kósa Lajos úrnak, legutoljára, januárban ismét Lázár Jánoshoz fordultunk. A Fidesz Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselői, akik a népet, vagyis minket is kellene, hogy képviseljenek még egy szóra sem méltattak bennünket. Így jártunk Kósa úrral is. Pedig csak azt halljuk, látjuk nap, mint nap, hogy a magyar reformok működnek,  és azt, hogy ez egy plebejus kormány. Ilyenkor kínunkban nem tudjuk, sírjunk vagy nevessünk, hiszen mi aztán  megtapasztaltuk, hogy milyen is a keserű valóság. Lázár úr korábban megtisztelt bennünket egy üres, semmitmondó válasszal, amitől sem a sorsunk nem változott, sem kenyeret nem tudtunk venni,  hiszen  látszott, csak az volt a célja, hogy lerázzon bennünket. A januári segélykiáltásunkra, eddig még a szokott, üres szóvirágokat sem kaptuk meg. 

Mi nem akarunk kivert kutyaként, másodrendű állampolgárként élni, a társadalmon élősködni. A "bűnünk" csak annyi, hogy hittünk az ESZOSZ vezetőinek, bíztunk  abban, hogy tisztességes emberek, akik nem  kihasználni akarják a csóró, nincstelen embereket. Csalódtunk. Úgy látjuk, igaz, hogy akinek semmije sincs, az annyit is ér. A szegény, tanulatlan embernek csak meghalni van joga, az emberi élethez nincs. Ahogyan az emberinek mondott minisztérium előtt fogalmaztunk még tavaly ősszel, minket és családjainkat éhhalálra ítélt az ESZOSZ, a  kormány hathatós támogatásával. És felelős, ahogyan mi látjuk, nincs. 

Az ESZOSZ-ban történtek nagyon hasonlítanak a „Híd a munka világába” foglalkoztatási szövetkezetről olvasottakhoz. Ott is egy jó célt kívántak megvalósítani, de a  pénz túlnyomó többségét presztízsberuházásokra és személyi kiadásokra  költötték, az eredeti célból semmi sem valósult meg. Vajon véletlen-e a hasonlóság, netán mindkét szövetkezet hasonló céllal, az EU-s pénzek lenyúlásának a szándékával jött már eredetileg is létre? 

Mi dolgozni akarunk,  szeretnénk tisztességes munkával eltartani családunkat. Ehhez az kell, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkapjuk munkaügyi papírjainkat, így hivatalosan tudnánk munkát vállalni, illetve visszakerülhetnénk a munkaügyi rendszerbe. Kérjük, a kormány végre  kezelje kiemelten az ügyünket, intézkedjen arról, hogy a bérgarancia alapból, a lehető legrövidebb időn belül hozzá juthassunk járandóságunkhoz. Addig míg a bérgarancia alapból megkaphatjuk   az elmaradt juttatásainkat, a kormány egy, erre a célra létrehozott segélyalapból,   minden károsultat részesítsen gyorssegélyben   akár néhány napon belül. 

Mivel a magyar államtól eddig semmilyen érdemi segítséget nem kaptunk, ezért a " Társaság a Szabadságjogokért" emberi jogi jogvédő civil szervezethez fordulunk, s kiszolgáltatott helyzetünkben  támogatásukat  kérjük jogaink érvényesítéséhez.

Továbbra is érvényes a meghívásunk Lázár miniszter úr számára. De szívesen látjuk Kósa frakcióvezető urat is.  Győződjenek  meg személyesen arról, hogy milyen emberhez méltatlan körülmények között élünk. Mindkettőjüket  egy  számukra  alkalmas időpontban nagy tisztelettel várjuk, egy nem sajtó nyilvános látogatáson. Mert bizony szégyelljük azt, ahogyan élünk, szégyelljük a nyomort, az elesettséget, a kiszolgáltatottságot. Vajon tényleg nekünk kell szégyellni magunkat? 

 

2016. február 17.

Tóthné Gábor Ildikó 
az ESZOSZ károsultak képviseletében