Az EU Bírósága elmeszelte a civilellenes törvényt
Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a civil szervezetek külföldi finanszírozását korlátozó előírások, így döntött az Európai Unió Bírósága.
A kép illusztráció! - Forrás: nepszava.hu
A nem-kormányzati szervezeteket megbélyegző törvény a testület véleménye szerint hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be az érintett szervezetek, illetve a nekik adományokat nyújtó személyek vonatkozásában.
A jogszabály sérti a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat, így a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.
A parlament 2017-ben fogadta el a köznyelvben civiltörvényként vagy LexNGO-ként ismert jogszabályt, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket. Az Európai Bizottság még abban az évben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, ahol az EU Bizottsága mellett Svédország is beavatkozott a perbe.
A csütörtökön megszületett ítélet kimondja: a külföldről történő adományozás tőkemozgásnak minősül. A magyar törvény által előírt rendelkezések elrettenthetik a donorokat az adományozástól, az érintett egyesületekkel és alapítványokkal szemben pedig bizalmatlan légkört teremthetnek. Ezért a jogszabályba foglalt bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint szankciók sértik a tőke szabad mozgását.
A LexNGO azért sérti az egyesülési szabadsághoz való jogot, mert pénzügyi hatásai megnehezíthetik a civil szervezetek fellépését és működését. Az adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban e személyek magánéletébe való beavatkozásnak minősül. Mindezzel Magyarország megszegi az EU Alapjogi Chartájába foglalt magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok vésdelméhez való jogokat.
Az ítéletet Magyarországnak kötelezően végre kell hajtania. Ha elmulasztaná, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás indulna a pénzbüntetés mértékének megállapítására.
Bizonytalanságban tartani
A LexNGO-val az volt a kormány célja, hogy “átláthatóvá” tegye azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak adományokat. A törvény értelmében a szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat a magyar hatóságoknál, amennyiben egy adott év során az általuk kapott adományok összege meghaladja a 7,2 millió forintot. A nyilvántartásba vétel során azon adományozók nevét is fel kell tüntetniük, akiknek a támogatása eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, valamint a támogatás pontos összegét. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek.
A nem-kormányzati szervezetek különbözőképpen álltak hozzá a civil törvényhez. Jónéhány nem hajtotta végre a rendelkezéseit, de a hatóságok nem jártak el velük szemben. Bírálói szerint a LexNGO célja, hogy bizonytalanságban tartsa a civileket, akik nem tudhatják, mikor sújt le rájuk az állam keze.
Csak a módszert nem szerette az EU
Az Európai Bíróság éppen néhány perccel a Kormányinfó előtt hozta meg ítéletét a civil törvénnyel kapcsolatban. Gulyás Gergely azt mondta, tiszteletben tartják a testület véleményét, de még pontosan át kell tanulmányozni az ítéletet. Szerinte fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat a bíróság ítélet indoklása (például a szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát tekintve), csupán a módszert nem tartotta megfelelőnek az uniós szervezet. A következő kormányinfón már tudják, hogyan változik majd a jogszabály.
