Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.

A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság erősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra az emberekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A megszorító intézkedések uniós beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplők számára, valamint pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyeknek és a szervezeteknek. Ezenkívül uniós állampolgároknak, vagy az Unióban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben felsoroltak számára.

Az Európai Unió Tanácsának hétfői határozata szerint a szankciók továbbra is minden eddig jegyzékbe vett emberre és szervezetre vonatkoznak, kivéve egy valakire, aki időközben elhunyt. A szankciós lista jelenleg tizennégy személyre és négy szervezetre vonatkozik.

Az EU első alkalommal március végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Többek között a következő jogsértéseket vette célba: tömeges önkényes fogva tartások, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában, elnyomás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, bírósági eljárás nélküli kivégzések és erőszakos eltüntetések Líbiában, az LMBTQ-személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban, valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában. (MTI)