Nagyobb a korrupciós kockázat azokban a városokban, ahol töredezettek, egymástól elszigeteltek az ott élő emberek közösségei - állapították meg a CEU kutatói. Az erről szóló, A társadalmi tőke előrejelzi a korrupciós kockázatot a városokban című tanulmány április elején a Royal Society Open Science-ben, a brit Királyi Természettudományos Társaság tudományos lapjában jelent meg.

A tanulmányt Johannes Wachs mellett - aki az RWTH Aachen kutatója is egyben -, az Oxfordon kutató Taha Yasseri, valamint Lengyel Balázs, az MTA kutatója, illetve a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének vezetője, Kertész János professzor közösen jegyzik.

A kutatók a közbeszerzési tendereknél megjelenő korrupció mértékét vizsgálták a magyar városokban. Azt találták, hogy ezek az értékek rendkívül széles palettán mozognak, ahogy sorra vették az egyes településeket. Erre a sokszínűségre viszont nem szolgált elegendő magyarázattal az átlagfizetés, a munkanélküliségi ráta, a képzettségi szint vagy más társadalmi-gazdasági változó összevetése, máshol kellett keresni az indokokat.

Nagy változatosság egy homogén országban

“A korrupció mértékét tekintve nagy változatosságot látunk a városokban Magyarország-szerte, ami meglepett minket, mert az ország ennél sokkal kevésbé sokszínű” - mondta Johannes Wachs, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének doktorandusza. - Meg szerettük volna érteni, miért hat át egyes helyeket teljesen a korrupció, miközben másutt szinte nem is érzékelhető. A szociológiai szakirodalmat megismerve sejteni kezdtük, hogy a korrupció mélyen beleivódott a helyi normákba, és a helyi közösség tagjainak egymáshoz való viszonyába is.”

“Megállapítottuk, hogy a magyar városok lakosainak online kapcsolódási hálózatát kell elemeznünk, és ezzel előre is jelezhetjük a közbeszerzések tisztaságát fenyegető korrupciós kockázatot” - mondta Wachs, aki a tanulmány vezető szerzője is egyben.

A kutatók az iWiW adatbázisához nyúltak sejtésük igazolására. A 2002 és 2012 között aktív közösségi oldalnak a csúcspontján 3,5 millió magyarországi felhasználója volt, ami a felnőtt lakosság 40 százalékát jelentette. Az innen kinyert, anonimizált személyes adatok alapján feltérképezték az egyes városok közösségeinek hálózatát, és érdekes eredményre jutottak: azt találták, hogy egyes helyeken nagyon szoros kapcsolatban voltak egymással a helyi közösség tagjai, és nem tudtak elkülönülő csoportokat azonosítani közöttük. Más városokban ugyanakkor a közösség töredezett volt - több egymástól élesen elkülönülő csoportot láttak, amiknek egyes tagjai csak szórványosan álltak kapcsolatban a más csoportokba tartozókkal. Az adatokat aztán összevetették a gyanúsnak tekinthető közbeszerzések adataival.

Előnyben a saját csoport

“Azt láttuk, hogy azokban a városokban, ahol a közösség töredezett és megosztott volt, magasabb volt a korrupciós kockázat is. Úgy véljük, az ezeken a helyeken a társadalmi és kulturális normák arra késztetik az embereket, hogy markánsan elkülönítsék a saját körükön belül lévőket azoktól, akik azon kívül vannak. Ez viszont tökéletes táptalaja a korrupciónak, hiszen maga a jelenség is azon alapul, hogy egyeseket kizárnak például a közbeszerzésekből és a közösségi szolgáltatásokból azért, hogy kedvezzenek másoknak, jellemzően saját csoportjuk tagjainak” - összegezte a tapasztalataikat a kutató.

A tanulmány szerzői azt is megvizsgálták, hogy vajon a városlakók helyi lakosok városon kívüli kapcsolatai milyen viszonyban vannak a korrupciós kockázattal. Úgy találták, hogy azokban a városokban, ahol az ott élőknek szélesebb körben voltak kapcsolataik Magyarország más területein élőkkel, alacsonyabb volt ez a kockázat. Wachs ezt azzal magyarázza, hogy a közösségi kapcsolatok változatossága révén ezeknek a városoknak a lakói hozzászoktak ahhoz, hogy elfogadják a pártatlanság alapelvét, ennél fogva pedig nagyobb mértékben utasítják el a korrupciót, szemben azokkal a városokkal, amelyek közösségei elszigeteltebbek az ország többi részétől.

De mit árulhatnak még el ezek az eredmények a korrupcióról?

“Eredményeink helyi szinten mutatják meg, hogy a látszólag hasonló városok között miért olyan nagy a különbség a korrupciós kockázat tekintetében. Egyúttal rávilágítanak arra, hogy miért nem hatékonyak a jelenlegi, felülről kezdeményezett korrupcióellenes intézkedések: mert a korrupció mélyen beépült a helyi normákba és erkölcsökbe. Ha meg szeretnéd érteni, miként virágzik a korrupció - akár egy kisebb városban vagy akár egy egész országban - azt kell megnézned, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással az ott élő emberek” - mondta Wachs.