Az nem siker, hogy mélypont feletti az egyetemekre bekerülők száma
Több diákot vettek fel, mint tavaly, de az utóbbi tíz év adatainak tükrében ez továbbra sem jelent fordulatot a felsőoktatásban.
Fiatalok a sikeres felvételit ünneplik a Pont Ott Parti - felvételi eredményváró rendezvényen Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campusán 2021. július 22-én. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Idén 75 748 jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy 7500-zal többet, mint egy évvel korábban – derült ki a felsőoktatási ponthatárok csütörtök esti kihirdetése után. Tavaly alig több mint 68 ezren nyertek felvételt, ami a 2001 óta eltelt időszak negatív rekordja volt, az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan kevés elsőéves egyetemista, mint 2020-ban. Noha a kormány rendszerint sikerként kommunikálja, ha az előző évihez képest néhány ezerrel növekszik az egyetemre bekerülők száma, a tavalyi mélyponthoz képest a "siker" túlzó kijelentés.
A felvi.hu adataiból is az látszik, hogy a felvettek száma 2013 óta 70-78 ezer között stagnál, attól pedig továbbra is messze vagyunk, hogy megközelítsük a 2010-2011-es szintet, amikor több mint 98 ezer hallgató örülhetett, hogy egyetemen tanulhat tovább. A legnagyobb visszaesés 2011 és 2013 között következett be, amikor hirtelen több mint 25 ezerrel csökkent az elsőéves egyetemisták száma. Ezt követi a 2020-as év, amikor nemcsak a felvettek, hanem a jelentkezők száma is meredeken – mintegy 20 ezerrel – visszaesett.
A tavalyi negatív rekordjának, valamint a jelentkezők és a felvettek számának idei enyhe növekedésének egyik oka lehet az a kormányzati elképzelés, amely 2020-tól kötelezővé tette volna a nyelvvizsgát felvételihez. A kormány az utolsó pillanatban, néhány héttel a tavalyi felvételi időszak előtt állt el ettől a tervétől, de a hosszan tartó bizonytalanság addigra többeket eltántorított a jelentkezéstől. Az idei jelentkezők és felvettek között pedig szép számmal lehetnek olyanok, akik tavaly a nyelvvizsga-követelmény miatt nem látták biztosítottnak a továbbtanulásukat. Mivel az idén sem volt a felvételizés feltétele a nyelvvizsga, a tavalyik "halasztók" közül sokan idén próbálkozhattak bejutni a felsőoktatásba.
A legtöbb hallgatót – 18 190-et – idén is gazdaságtudományi képzésekre vettek fel a felvi.hu friss statisztikái szerint. A második helyen a bölcsészettudományi képzések állnak, 8194 elsőéves hallgatóval. A harmadik legnépszerűbb terület a műszaki képzés, ezekre a szakokra 8146 új hallgatót vettek fel. Pedagógusképzésekre idén 13,1 ezren jelentkeztek, közülük 7315-en örülhetnek. Tavaly 6426-an kezdték meg tanulmányaikat pedagógusképzésben. Csak összehasonlítás 2019-es szinttől, amikor 17,4 ezren adták be jelentkezésüket és majdnem 9 ezren tanulhattak tovább valamilyen pedagógus szakon. A pedagógusképzésen belül osztatlan tanári képzésre összesen 1720-an jutottak be idén.
Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke szerint a pedagógusképzés továbbra sem nyerte vissza egykori népszerűségét, ami elsősorban az alacsony tanári bérekkel magyarázható. – Másodsorban pedig eléggé rossz híre van a szakmának abban a tekintetben, hogy mit várnak el egy pedagógustól. Sok mindent ingyen kell vállalni, a túlmunkát nem fizetik ki – fogalmazott. Úgy véli, a pedagógus-utánpótlással is bajok lesznek, hiszen a felvételt nyert hallgatók közül sem mindenki szerzi meg a diplomát, akik pedig megszerzik, nem mindannyian mennek tanárnak. Miközben a pályán lévők közül egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. (nepszava.hu)
Nagy tervek a Corvinuson
A jövő gazdasági és társadalmi elitje tanul a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), a cél az, hogy regionális elitegyetemmé váljunk – mondta Takáts Előd, a BCE kinevezett rektora egy pénteki sajtóbeszélgetésen. "Csendes nemzeti katasztrófának" tartja, hogy egyre több kiváló hallgató hagyja el Magyarországot, és ebből a csapdahelyzetből csak versenyképes elitképzéssel lehet kitörni. A Corvinus céljai között szerepel a nemzetköziesítés, az élményszerű oktatás, a kutatási kultúraváltás. Jövőre új szakokat is indítanak.
A Corvinuson idén több volt az elsőhelyes jelentkező, mint korábban, mégis a tavalyinál mintegy ötszázzal kevesebb, 2304 hallgatót vettek fel. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a Népszava kérdésére ezt tudatos lépésnek nevezte és azzal magyarázta, hogy javítani szeretnének az oktatók és a hallgatók arányán, ezzel is javítva az oktatás minőségén. A rektorhelyettes azt is elismerte, hogy a korábbihoz képest idén több a tandíjas hallgatók aránya, de csak 2-3 százalékkal. J. D.
