Ilyenkor előkerülnek a szomorú statisztikai adatok, és gyakran megszólalnak nagynevű pszichiáterek is, akik elmondják, kezeléseikkel és gyógyszereikkel hány eldobott életet lehetett volna megmenteni. Ám ez a kép félrevezető lehet: sok pszichiátriai szerről, amelyeket korábban csodaszerként magasztaltak, újabban az derül ki, hogy inkább hozzájárulnak az öngyilkosságok növekedéséhez.

A győri férfinak eredetileg alkalmazkodási problémák miatt írtak fel pszichiátriai szereket. Akkor még nem tudta, hogy ezzel olyan lejtőn indult el, amely végül a halálba vezet – számos pszichiátriai szer ismert mellékhatása, hogy öngyilkossági késztetést okoz. A legális tudatmódosítók szedésével párhuzamosan a férfi egyre-másra kísérelt meg öngyilkosságot, így egyre többször került a pszichiátriára, és továbbra is nyelnie kellett a veszélyes pirulákat. Nyolc alkalommal megmentették az életét – a kilencedik alkalommal már nem volt visszaút a számára. Egy januári délutánon, csupán néhány órával azután, hogy a pszichiátriáról kiengedték, élettársát és gyermekét itt hagyva, egy ház ablakából kiugorva vetett véget életének.

„18 éves kor alatti betegeknél fokozott az öngyilkossági kísérlet, az öngyilkossági gondolatok és az ellenséges viselkedés (jellemzően erőszakos magatartás, ellenkezés és düh) veszélye”

– ilyen figyelmeztetést rendelt el feltüntetni antidepresszánsokon az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMEA) 2005-ben. Ám ez csupán egy folyamat egy lépése volt: az elmúlt egy-két évtizedben tucatszám láttak napvilágot olyan szakhatósági figyelmeztetések, amelyek bizonyos pszichiátriai szerek öngyilkosságot és erőszakos viselkedést okozó hatásaira figyelmeztetnek, és nem csupán 18 éves kor alatt.

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA egyenesen azt rendelte el, hogy bizonyos antidepresszánsok dobozán vastag fekete keretben kell feltüntetni a szert szedők számára az öngyilkosság és erőszak kockázatát – hasonlóan a cigarettásdobozokon látható figyelmeztetésekhez.

Gyakori érv a pszichiátriai szerek által kiváltott öngyilkossági hatás bagatellizálására, hogy meg kell vizsgálni e szerek pozitív oldalát is: hány emberi életet mentenek meg azzal, hogy kezelik az öngyilkossághoz vezető mentális zavart. Ám ezek a pszichoaktív szerek valójában nem gyógyítanak meg semmit, csupán kémiailag elfedik a kellemetlen mentális tüneteket és a problémák valódi okát. Emberek lelki, szellemi nehézségeit nem lehet kémiai anyagokkal megoldani; így ezek a tudatmódosító szerek inkább csak megfosztják az embert attól a lehetőségtől, hogy problémájára valódi megoldást találjon.

Persze nem kétséges, hogy az emberek szenvedhetnek mentális nehézségektől, és ezek igen súlyosak is lehetnek. Számos olyan alternatíva létezik viszont, amelyek olcsóbb és eredményesebb megoldást jelentenek a mentális problémákra. Akárhogyan is, az öngyilkosság megelőzésének világnapján fontos, hogy felhívjuk a figyelmet azon pszichiátriai szerek veszélyeire, amelyeket bár megoldásként reklámoznak, valójában csak elodázzák a probléma valódi megoldását és mellékhatásként fokozhatják az egyébként is sebezhető emberek öngyilkossági késztetéseit.

Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány