A nemzeti digitális tér létrehozásával Magyarország a digitális állampolgári szolgáltatások terén is élen jár – jelentette ki a hétvégén a csíksomlyói búcsún részt vevő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Állította, egy magyar állampolgárnak lehetősége kell, hogy legyen – bárhol éljen is a világban –, hogy közvetlen hozzáférése legyen az állam szolgáltatásaihoz, a digitális tartalmakhoz. Semjén ígéretet tett arra, hogy az úgynevezett VPN technológia segítségével 2024. január 1-től minden magyarnak állampolgári jogon biztosítják a magyar nemzeti digitális tér elérését.

Semjén Zsolt nagyívű ígéreteit érdemes fenntartással kezelni. Azok ugyanis néhány nappal azután hangzottak el, hogy az államnak egy olyan elemi informatikai feladatot sem sikerült abszolválnia, mint az éves szja -bevallások fogadása.

A múlt héten volt a határideje a bevallások leadásának, ám a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kétszer is kénytelen volt kitolni a május 22-ei határidőt. Múlt hétfőn kedd éjfélig adtak időt, a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) és a kapcsolódó szolgáltatások „lassulása, nehézkes elérése” miatt. Kedden aztán szerda éjfélre módosították a beadási dátumot a KAÜ „technikai hibája miatt.”

A Belügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Infokommunikációs Szolgálató Zrt. által üzemeltetett KAÜ-nek kiemelt szerepe van az e-közigazgatásban. Ebbe az ernyőszolgáltatásba szervezték be az összes e-közigazgatásban használt azonosítási eljárást. Így a cégek, magánszemélyek csak a KAÜ-n keresztül, az ott történt azonosítás után juthatnak be a hivatali felületre. Így ha az egységesített azonosítási rendszer meghibásodik, akkor gyakorlatilag lebénul a könyvelőirodák élete, kitolódnak a hivatali, bírósági, peres eljárási határidők.

Mindebből látszik, hogy a KAÜ kulcsfontosságú eleme az e-közigazgatásnak. Ehhez képest meglehetősen gyakran robban le. Gyűjtésünk szerint 2018 májusában, 2020 és 2021 januárjában, továbbá most áprilisban is már két alkalommal fagyott le a rendszer. Bő egy hónapja Magyarország Bíróságainak közös hivatalos oldala jelezte: „A KAÜ szolgáltatás előre nem látott hibája miatt a szolgáltatással összefüggő alkalmazások nem voltak elérhetőek.”

A Belügyminisztérium és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálató Zrt. sem verte nagy dobra korábban, hogy mi okozta a rendszerproblémákat, és nem kaptunk válaszokat az szja-bevallásokat érintő lefagyások kapcsán most feltett kérdéseinkre sem.

A KAÜ hibáit azzal sem lehet elintézni, hogy gyorsan vagy olcsón készült volna. A közbeszerzési adatbázis szerint ugyanis a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálató Zrt. 2014-ben látott neki az „teljeskörű ügyfélazonosítás” előkészítésének, erre 24 milliót költöttek. 2017-ben már „kormányzati hitelesítés-szolgáltatás kiterjesztése” néven írtak ki közbeszerezést, főleg hardverekre. A beszerzés leírásából kiderül, hogy ennek a hardver-csomagnak a része volt a KAÜ „továbbfejlesztése.” Ezt a beszerzést 1,7 milliárd forintos ajánlattal vitte el a nyertes cég, de azt nem tudni, ebből mennyit tett ki a KAÜ-projekt. A KAÜ szoftvereire 2018-ban írtak ki közbeszerzést, amit az E-Group ICT Software Informatikai Zrt. nyert meg 69 milliós ajánlattal. A közbeszerzések adataiból úgy fest, hogy azóta is küzdenek a KAÜ IT-rendszerével: az E-Group ICT Software Informatikai Zrt. 2021 áprilisában a KAÜ-szoftverek refaktoringjára is nyert 29 milliót. A refaktorálási eljárást a szoftverfejlesztők a rendszerben nyugvó hibák felfedezésére, kijavítására használják. Alighanem ezt is komoly utómunkálatok követhették: 2022-ben szoftver támogatásra megint 199 milliót nyert a cég.

Nem a KAÜ az egyetlen rendszer, amivel régóta hiábavalóan küzd az állam. Lapunk tárta fel, hogy a Magyar Államkincstárnak is megvolt a saját „KAÜ-projektje”. Mint arról tavaly írtunk, eredetileg 2018-ra ígérték, el is költöttek rá milliárdokat, de még ma sincs nyoma, hogy átadták volna az államkincstár új ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszerét.

Az eredetileg „21. század családtámogatása és nyugdíja” elnevezésű fejlesztést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság indította el 2016-ban. A projekt költségét akkor úgy 10 milliárdra becsülték, célja egy új, korszerű ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszer létrehozása volt, amely könnyen kezelhető és a jövőbeli feladatoknak megfelelően folyamatosan bővíthető. A nyugdíjbiztosító 2017. októberi megszűnéséig a hivatalos elszámolás szerint 935,2 millió forintot költöttek el rá. Mészáros József, a nyugdíjbiztosító feladatait átvevő államkincstár akkori elnöke 2018-ban egy rendezvényen bejelentette: 30 milliárdból három nagy projektben, három év alatt fejlesztik informatikai rendszerüket, amelynek eredményeként az ügyfelek nagyságrendekkel jobb szolgáltatásban részesülnek majd. A családtámogatásokat és a nyugdíjrendszert érintő korszerűsítés pénzügyi keretét 12 milliárdra tette. A projektzárás határidejét 2022 végére tolták ki.

Hamar képbe került a Mészáros Lőrinc köreiből induló, kurzusbarát 4iG is, amely 2019-ben nettó 3,47 milliárdért vállalta a „21. század családtámogatása és nyugdíja" című projekt keretében a számlavezető rendszerfejlesztését, de ezenfelül is több informatikai megbízásuk van az államkincstáról. De jutott a projekt-tortából az alvállalkozóként becsatlakozó NAS Kft-nek is. A cég, ahogy azt a Népszava korábban megírta, a NAV-elnök Vágujhelyi Ferenc mostohatestvér-üzlettársának vállalkozása. A NAV-elnök egyúttal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztosa is.

A belső pletykák szerint a projekt elakadt. A MÁK élére kinevezett Bugár Csaba hivatalba lépése után azt mondta: „ A kincstárral szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy a 21. századnak megfelelő informatikai biztonságot nyújtson.” A projektet ekkor átkeresztelték „a kincstári rendszerek felhasználói felületeinek fejlesztésre”, a támogatási keretösszeget pedig megemelték 14,7 milliárd forintra, a projektzárást pedig kitolták 2023. július elsejére.

Noha még az évekkel ezelőtt indított sokmilliárdos uniós informatikai fejlesztési projektjének se értek a végére, most újabb óriásprojektet indíthat az államkincstár. A februárban 49,5 milliárdos uniós támogatást nyert új program célja a korábbi szintén EU-s forrásokból megvalósult fejlesztések során létrejött rendszerek, informatikai fejlesztések működtetése. (Népszava)