Európának elege van, hogy a tagországok egy része nem hajlandó szolidaritást vállalni a menekültválság kezelésében.

Az osztrák kormány kezdeményezni készül az Európai Parlamentnél, hogy töröljék az uniós költségvetésből azokat az országokat, amelyek nem mutatnak szolidaritás a menekültválság kezelésében. Bécs konkrétan Magyarországra utal. Martin Schulz az Európai Parlament elnöke „nemzeti egoizmust” lát „annak vegytiszta megjelenési formájában” egyes uniós tagországok részéről. „Tarthatatlan – jelentette ki hétfőn -, hogy az EU 28 tagországa közöl a menekültek 90 százalékát 9 tagország fogadja be.”

Az osztrák szövetségi kancellár, Werner Faymann felvetésére, hogy az egyes tagországoknak nyújtott felzárkózási támogatások elosztásánál azt az arány kellene alapul venni, amilyen arányban ezek az országok szolidaritást vállalnak a menekültválság megoldásában, Schulz azt mondta, hogy a kancellár véleményében sok az igazság. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a német ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva egészen konkrétan úgy vélte, hogy Brüsszelnek fontolóra kell vennie legalább a szolidaritást nem mutató országoknak nyújtandó támogatás megnyirbálását. Armin Laschet a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) alelnöke Lengyelországot bírálta, amely szintén elzárkózik az arányos teherviseléstől a menekültválság kezelésében. Arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai helyzet esetleges romlása esetén, amikor menekültek ezrei fogják a lengyel határt ostromolni, Varsó nyilván azonnal az európai szolidaritásért fog kiáltani.

Bécs központjában mintegy 20 ezer ember a menekültekkel szembeni jobb bánásmódért tüntetett hétfőn. Az osztrák autópályán Burgerlandban egy hűtőkocsiban megfulladt 71 menekült ügye nagy visszhangot keltett Ausztriában. Bécsben a Stephansdomban, az áldozatok emlékére tartott misén Christoph Schönborn bécsi érsek a menekültekkel kapcsolatban kijelentette: „elég a halottakból, elég a menekültek szenvedéséből és üldözéséből’. A misen az osztrák kormány számos képviselője is részt vett. 

Magyarország egyre nagyobb politikai nyomás alá került, amiért kivonta magát az menekültválság közös kezelését szolgáló uniós együttműködésből. Egyedüli tagországként egyetlen menekült befogadását sem vállalata, amikor a tagországok önként mintegy 40 ezer menekült elhelyezésére tettek vállalásokat. A magyar kormány az aktív részvétel helyett a közös erőfeszítésekben, a menekültek befogadásának kérdését a nemzetállamok hatáskörének nyilvánította és határzárat, szögesdrót kerítést húzott a déli határon, továbbá arra készül, hogy fizikai erő alkalmazásával, a hadsereggel és hegyivadász alakulatokkal akadályozza meg a menekültek bejutását Magyarország, ezzel együtt az Európai Unió területére, valamint törvénymódosítással bűncselekménnyé és börtönnel büntethetővé akarja tenni a menekültek belépését az ország határain.

A kemény retorika ugyan marad, de a háttérben az erre idomított magyar diplomácia már megkezdte a magyar álláspont puhítását és az igazodást a hamarosan körvonalazódó egységes uniós bevándorlási politikához. Addig is, a kormány igyekszik learatni az értelmetlen, erkölcstelen és undorító viselkedése politikai babérjait, mivel Magyarország lakosságának egy része, más uniós tagország tahóihoz hasonlóan az idegengyűlöletben próbálja meg levezetni azt a frusztrációját, amit az okoz neki, hogy képtelen megoldani a saját bajait, gondjait.

Helyette az évtizedes sikertelenségért és a mélyülő szegénységért nem magát, nem a kormányát, hanem a nemzeztközi zsidó összeesküvést, a menekülteket, az Egyesül Államokat, a világ háttérhatalmát, továbbá Nostradamus tartja felelősnek. Utóbbi állítólag megjósolta, hogy egy, csak egy ember képes megmenteni és újra naggyá tenni Magyarországot, egy ember, akinek a nevének kezdőbetűje V. Vita már csak abban van, hogy Nostradamus Vonára, vagy Viktorra gondolt-e, de egyre erősödik az a nézet, hogy teljesen mindegy. 

Zsebesi Zsolt

gepnarancs.hu