A Nagy-korallzátony fehéredése immár olyan mértékű, hogy az űrből is megfigyelhető. Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói először dokumentálták a jelenséget műholdak segítségével.

A Sentinal-2 misszióban két műhold vesz részt, melyek egyazon pályán mozognak, igaz 180 fokos eltéréssel. Ez azt eredményezi, hogy képesek pontosan ugyanazt a területet, ugyanabban a felbontásban, ugyanazon a pályán megörökíteni. A kutatók így nyomon tudják követni, hogy milyen változások történnek a felszínen.

A műholdfelvételek remek minőségének köszönhetően az ESA tudósai most először figyelték meg az űrből is a Nagy-korallzátony fehéredését.

A folyamatot nem könnyű műholdakkal kimutatni: csak azért, mert az óceánon előfordulnak fehér foltok, még nem biztos, hogy a zátony fehéredése megkezdődött. Az ikerműholdak segítségével viszont a szakértők azonosíthatták a vizsgált régiókban az árulkodó mintákat.

Forrás: ecolounge.hu

Ez év kezdetén néhány héten át az ESA tudósai figyelemmel kísérték, ahogy a zátony sötétből fehérré változik. Néhány hét után a fehéredés megállt, és a korallok ismét sötétebbek lettek. A csapat egyelőre nem tudja pontosan megállapítani, mi is zajlott odalent.

A jelenségre ugyanis két magyarázat is lehet: a zátony vagy regenerálódott, vagy teljesen elpusztult, a sötétedést pedig az algák elszaporodása okozta.

A Nagy-korallzátony a múltban többször átesett már fehéredési eseményeken, melyek nagyjából egy évtizedenként fordultak elő, így a virágállatoknak volt elég ideje a felépülésre. Az elmúlt két év során azonban két hatalmas fehéredési hullám is érte a zátonyt, ez pedig már komoly problémát jelent.

A korallok fehéredése nem feltétlenül jár a pusztulásukkal. A jelenség akkor figyelhető meg, amikor a környezet – például a víz hőmérsékletének – változására érzékeny virágállatok szervezetéből kilökődnek a bennük található fotoszintetizáló organizmusok. Ezek az organizmusok amellett, hogy táplálékot nyújtanak a koralloknak, jellegzetes színűket is biztosítják.

Ha a folyamat kezdete után néhány héttel a környezet állapota helyreáll, a korall visszafogadhatja az apró élőlényeket, ezzel pedig túlélheti a fehéredést. Bizonyos esetekben azonban a változás tartósan fennáll, így a virágállat képtelen felépülni.

A Sentinel-2 nem tudja megállapítani, hogy a gyógyulás, vagy éppen a pusztulás nyomát mutatta-e ki. Az utóbbi idők vizsgálatai azonban nem túl biztatóak, a szakértők szerint a zátony északi régiójának 50 százaléka veszett el végleg. (IFL Science) / 24.hu