A Baghi, mohó kapzsi vágy. Valójában egy mozgatóerő valami felé, vagy birtokába kerüljünk. Ez lehet egy dominálni akaró tudós mindent elsöprő vágya arra, hogy csak az ő elmélete győzedelmeskedjen, vagy egy vágy a hatalom és vagyon elbitorlására minden eszközzel. Szekták létrehozói, vallási elöljárók sem voltak mentesek ettől a főbűntől. Ezzel bemocskolták azt, ami addig szép volt.

„Mert bizony a hitvallás Allahnál az Iszlám (megbékélés Őbenne). Nem különböztek ebben azok, kiknek már eljött az Írás, csak miután a tudás is eljött, ami irigykedést hozott közéjük. Aki tagadja Allah Áyáit, hát Allah (annak) gyors Számvető.” (Korán 3:19)

Nem szabad félreérteni! A Szent Korán értelmezésében az Iszlám, Allah akaratába való behódolást jelent és nem korunk jelenségét „Iszlám” név alatt. Itt az eredeti jelentést találjuk. Az Iszlám koncepciójában az emberek egyesítése szerepelt a hit zászlaja alatt annak érdekében, hogy ők Allah Univerzális tervét szolgálják. Az Iszlám egyet jelentett a toleranciával és elfogadással. Korunkban azonban, „Iszlám” alatt egy címke szerepel, ami kirekeszt, intoleráns és kivet magából erőszakkal mindenkit, aki nem illeszkedik bele a „vezér” gondolataiba. Meg kell találnunk az Iszlám eredeti Ösvényét, ahogy volt. Ma a Muszlimok szenvednek attól a betegségtől, amitől a Keresztények, a középkorban. Ha olvassuk a Koránt, a Próféta idején élt Zsidók és Keresztények ellen elhangzó vádak olyanok, mintha ma hangzanának el a Muszlimok ellen. Nem az Iszlámmal van a baj. Az Iszlám tökéletes. A baj forrása mi magunk vagyunk, Muszlimok.

„Mikor megmenekítette őket, lám! Ők a Földön arra vágytak mohón, mi igaztalan! Ó emberek! Mohóságotok magatok ellen való. Ez az Evilági élet kínálata, (de) majd Hozzánk vezet visszautatok és Mi kihirdetjük nektek azt, mit tettetek.” (Korán 10:23)

„Allah elrendeli az Igazságosságot, Jóravalóságot és a hozzátartozók felé mutatott bőkezűséget. Véget vet a ledérségnek, igazságtalanságnak és kapzsiságnak. Int titeket, hátha magatokba szálltok.” (Korán 16:90)

„Ha két hívő tábor harcba keveredik, tegyetek békét közöttük. De ha egyikük irigy, kapzsi vággyal veti magát a másikra, küzdjétek le azt, amelyik törvényt szeg, míg vissza nem tér Allah elrendelésébe. Ha visszatért, teremtsetek békét köztük Igazsággal, Méltányossággal, mert bizony, Allah szereti a méltányosakat. (Korán 49:9)

Az összetűzéseknek minden fajtáját érinti a vers, legyenek azok egyéniek, csoportosak, vagy nemzetek közöttiek. Az Iszlám kollektív hívőközössége több joggal van felruházva, mint csoportok vagy nemzetek. Ezt a jogot az Igazság beteljesítésére kötelessége gyakorolni. Joga van békétlenségeket, összeütközéseket lecsillapítani, békét teremteni, mert a béke jobb, mint a harc. De ha az egyik fél agresszor, akkor az egész kollektív hívő közösség kötelessége, hogy ellene forduljon és lerendezze. Igazságot és méltányosságot kell érvényesíteni mindenkor, a legmagasabb elvi elvárások szerint. Az Iszlámban az Igazság és Méltányosság evilági megítélése nem választható el, annak spirituális megítélésétől, tehát nem rögzülhet a döntés a mindennapi anyagi érdekek szintjére. Az Iszlám Jogi megítélése szerint az ENSZ működése hosszútávon holtvágányra jut, ha nem ezeket az elveket érvényesíti.

Ha Allah szélesre tárná gondoskodását szolgálóinak, telhetetlen kapzsiság (terjedne) a Földön. De mértékkel szabja ki azt úgy, ahogy Ő akarja. Mert Ő szolgálóiról Értesült, őket Látja. (Korán 42:27)

Nem minden ima, fohász jár azzal, hogy Allah válaszul juttat valamit, vagy „elintéződnek a dolgok”. Ennek oka van: 1. Még akkor is, ha valaki jó, nem szükségszerűen tudja, hogy mi az, ami jó, ami használ neki. A mi világunkban az értékek nagyon torzak, amit emberi ésszel nem fogunk fel. 2. Ha mindenki megkapná, amit szeretne, elszabadulna a pokol és káosz lenne a Földön. Az emberek nem tudnának határt szabni vágyaiknak, ami beláthatatlan következményekkel járna, végül „semmi sem elég” alapon egymás torkának ugranának, ellenségeskedésbe váltana át az, ami szívességként indult. Ezért Allahra kell bíznunk, miként méri ki adagunkat az Ő kiváltságából, mert Ő a Legjobb Tudója annak, hogy mi jár és mi a jó.

Kik, ha lesújt rájuk a zsarnoki elnyomás, megvédik magukat (és egymást) 24. (Korán 42:39)

Négy lehetséges szituáció adódhat, amikor az egyén jogában áll az elnyomóval szemben felkelni: 1. Ha lábbal tiporják jogait. 2. Hozzátartozói jogainak védelmében. 3. Közösségéért érzett felelősség és kötelesség alapján. 4. Bárhol, ahol jogtiprás folyik.

A vád útja azokhoz ér el, kik ártást hoznak az emberekre, kapzsi vággyal vetik magukat rájuk a Földön Igaztalanul. Ezek ők, kiknek fájdalmas büntetés jár. (Korán 42:42)

A Baghi a bennünk lévő sátán műve, ami figyelmünket a szerzés és dominancia irányába ösztökéli. Ha elhatalmasodik, akkor az ego minden eszközt bevet e vágy kielégítésére. A vágy együtt jár a megszerzés és birtokba vétel tényével, ezzel következményként járulékos bűnöket okoz.
A Baghi annyira veszélyes, hogy az iszlám, a muszlimok táborában előírja ennek leküzdését még annak árán is, ha fizikailag kell leküzdeni a Baghi rabságába eső csoportot.

1. Az embert kétféle ösztön mozgatja: létfenntartás és fajfenntartás ösztöne. A létfenntartásból generálódó Baghi a vagyon harácsolása és a pozíció, befolyás, hatalom iránt érzett fékezhetetlen vágy. A Fajfenntartás ösztöne pedig a szexuális gyönyörök felé hat. Mindkét ösztön kielégítése rengeteg más bűn elkövetését eredményezheti.
2. Amennyiben a tudományos, vagy hitéletben üti fel a fejét, az különösen veszélyes, mert olyan elméletek, szekták jöhetnek létre, ami az egyetemes emberiséget és civilizációt sodorja veszélybe.