h i r d e t é s

Bajban a termelők: indul a spárgaszezon, de nem jöhetnek a román vendégmunkások

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Bajban a termelők: indul a spárgaszezon, de nem jöhetnek a román vendégmunkások

2020. március 23. - 12:11

 

Átlagosan 41 ezren dolgoznak idénymunkában a mezőgazdaságban, a többség télre hazautazik. - írja az atlatszo.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Rosta Tibor

Átlagosan 41 ezren dolgoznak idénymunkában a mezőgazdaságban, a többség télre hazautazik. Hamarosan indul a spárgaszezon, a román vendégmunkások azonban a koronavírus miatt nem léphetik az országhatárt.

Az Átlátszónak nyilatkozó termelő szerint, ha rövid időn belül nem találnak megoldást, súlyos károk keletkeznek a mezőgazdaságban.

A mezőgazdasági idénymunka 2019-ben 35 741 főnek adott munkát Magyarországon – ez a “Jelentés a 2020-ban egyszerűsített foglalkoztatás keretében tervezett foglalkoztatottak számáról” elnevezésű, a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság által jegyzett dokumentumból olvasható ki.

Ezeknek az idénymunkásoknak a zöme Romániából érkezik, a koronavírus miatt viszont most nem jöhetnek. A kertészetekben hamarosan indul a spárgaszedés, azonban ez – a hagyományosan nagy élőmunkát igénylő – szakma a határzárak miatt nehéz helyzetbe került.

Több Csongrád megyei termelőt is kerestünk, de névvel senki sem akart nyilatkozni. Akadt azonban, akik anonimitásának megőrzése mellett beszélt a problémáról. 

Több száz ember hiányzik, áprilisban indulna a fehér spárga szedése. Az elmúlt években román vendégmunkásokat alkalmaztunk, akik 2-2,5 hónapig maradtak, majd a szezon végeztével hazamentek. Most viszont senki sem jöhet, ezek a vendégmunkások ugyanis nem erdélyi, román-magyar kettős, hanem csak román állampolgárok

– mondta az Átlátszónak az egyik termelő.

A spárgát tavaly óta műtrágyázták, kezelték, hogy idén is megfelelő legyen a termés.

  • Rengeteg pénzt belektettünk, és nem tudjuk, mi lesz az eredménye – folytatta a termelő, aki szerint az egész térség munkaerő problémával küzd, magyar munkavállalókat évek óta nem találnak a nehéz fizikai kertészeti munkára.
  • Akik eddig voltak, a román vendégmunkások, ők évek óta visszajártak. Kaptak szállás, bért, ételt. Most új embereket keresünk, akiket még be is kell tanítani – magyarázta a termelő. Szerinte nem csak a spárga, hanem a többi kertészet is bajba kerül, ha nem sikerül a munkaerőhiányt megoldani.
  • A spárgatermelők többsége exportra termel. De hiába kapunk többet a gyengülő forint miatt, a bérek ezt elviszik, meg is haladhatják. Ha pedig nem lesz, aki leszedje a termést, csődbe is mehetünk – vázolta a lehetséges forgatókönyvet a termelő.

Keresett a külföldi munkaerő

És nem csak őket érinti a vírus miatti határzár. 2019-ben átlagosan, havonta 284,2 ezer fő dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az államtitkárság adatai szerint az elmúlt években is csökkent a mezőgazdasági idénymunkások száma.

Ábra: a mezőgazdasági idénymunkások számának alakulása az elmúlt években Magyarországon 2014 és 2019 között. Forrás: atlatszo.hu

A dokumentum szerint 2018-ban már 631 munkáltató jelezte az illetékes kormányhivatalnak vagy a polgármesternek, hogy a rákövetkező évben egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatna dolgozókat. 2019-ben ez az emelkedés megtorpant, ugyanis 2020-ra csupán valamivel több mint 200 munkáltató jelezte EFO igényét.

A jogszabály május elseje és október 31-e közötti időszakra tervezett EFO-s munkaerőigények jelzését fogalmazta meg. A foglalkoztatók jelzése szerint 2020. május 1-je és október 30-a közötti hat hónapban összesen 18 361 fő egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatását tervezik.

Az Országgyűlés Hivatal által jegyzett, “A mezőgazdasági foglalkoztatás szezonalitása” című 2019 októberi infojegyzet szerint eddig is munkaerőhiánnyal küzdött a mezőgazdaság, ami hosszú távon gátolja a fejlődést. A probléma megoldására a közfoglalkoztatottak bevonását, vagy éppen robotizációt javasolnak. Utóbbi tőkeigényes, és sok helyen kivitelezhetetlen. Éppen ezért keresett a külföldi munkaerő az idénymunkában.

Az idénymunkások összetételében hasonló változások mentek végbe, mint a vendégmunkásokéban. A kilencvenes években a romániai  szakmunkások és diplomások (Bertalan 1997; Fox 2005) is vállalták a gyümölcsszedést vagy a kertészeti munkákat, az ezredfordulóra azonban jelenlétük visszaszorult

 – írja Hamar Anna, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a “Külföldi idénymunkások a magyar agrárgazdaságban” című 2015-ös dolgozatában.

Akkori kutatások és interjúk alapján írta, hogy a román vendégmunkások továbbálltak Magyarországról, jellemzően Spanyolországba. Ugyanakkor azt is írta,

bármennyire is látványos a külföldi munkások számának csökkenése, a két ország közötti bér- és jövedelemkülönbségek miatt a munkaerőhiányos térségekben valószínűleg megőrzik szerepüket.

atlatszo.hu


 

h i r d e t é s