h i r d e t é s

Bajban van a középosztály: Egyre többet költ lakhatásra és egyre kevesebbet kajára és kényelemre

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Bajban van a középosztály: Egyre többet költ lakhatásra és egyre kevesebbet kajára és kényelemre

2022. július 25. - 06:08

A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. 

A kép illusztráció! - Forrás: University of Bath Blogs

Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább. - írja a Portfolio

A lakhatási költségek a háztartások büdzséjének legnagyobb kiadási tétele, legyen bármely gazdag is egy háztartás. A jövedelemeloszlás alsó ötödébe tartozó háztartások esetében a teljes kiadásaiknak több mint egyharmadát, a felső ötödbe tartozó háztartások esetében pedig az egynegyedét teszi ki a lakhatás (a lakhatási költségek alatt az OECD a bérleti díjat, az imputált bérleti díjat, illetve a fenntartási és rezsiköltségeket érti).



A középosztálybeli háztartások kiadásainak változása 2005 és 2015 között 23 OECD országban, köztük Magyarországon is. Látványosan egyre többet költünk lakhatásra, mint ételre, kikapcsolódásra vagy ruházkodásra. Forrás: OECD

Mint az az ábrán is látható, 2005 és 2015 között 23 OECD országban a közepes jövedelmű háztartások (a mediánjövedelem 75%-a és 200%-a között kereső háztartások)

lakhatási kiadásainak aránya a teljes költségvetésükön belül átlagosan 5 százalékponttal nőtt.

Néhány más háztartási kiadási tétel, köztük az egészségügyi ellátás és a közlekedés aránya ugyanebben az időszakban szintén nőtt, bár jóval kisebb mértékben.

A lakhatási költségek bérleti díjak és jelzáloghitelek formájában gyakran jelentős pénzügyi terhet jelentenek a háztartások számára, különösen a jövedelemeloszlás alsó végén. 2019-ben az OECD-országok között átlagosan a saját tulajdonú lakásban élők (a végleges tulajdonosok nem számítanak bele, mivel nekik nem kell jelzálogköltségekkel számolniuk) jelzálogterheinek mediánja a rendelkezésre álló jövedelmük 15%-a volt, míg a bérleti díjak a medián jövedelmek 22%-át érték el.

További borús képet festhet a tény, hogy a szervezet statisztikája csak 2015-ig nyúlik. Azóta a lakásárak szerte a fejlett világban csak tovább emelkedtek, az elmúlt két - járványsújtotta - évben pedig egyenesen kilőttek.



Reál lakásárak (oszlopok) és bérleti díjak (háromszögek) változása a fejlettebb országokban 2000 és 2020 között. Forrás: OECD

A fenti ábrán látható is, hogy reálértéken (inflációs hatásoktól megtisztítva) mennyit is emelkedtek a lakásárak az elmúlt két évtizedben néhány fejlett országban (megint, a 2020-as adat óta több helyen is további rekord-mértékben emelkedtek az árak - bár az inflációra is majdnem ugyan ez igaz). A fenti összevetésben Magyarország ugyan nincs benne, de mi az MNB adataiból tudjuk (igaz azok 2001 Q1-et veszik alapnak), hogy

hazánk a fenti diagramon a simán a második helyen találná magát a közel 200 pontos emelkedéssel.

A lakásárak emelkedése sok embert valóban nehezen érint - például, akik mondjuk éppen első lakásukat vennék meg, azonban a teljes nyugati középosztály is megsínyli a lakásáremelkedést. A fent említett lakhatási költségekre, amiket az OECD figyelembe vett, értelemszerűen mind hatással van maga a lakásárak emelkedése is.

A fejlett világ középosztályának elmúlt évtizedekben tapasztalt (elsősorban az 1980-as évek óta) megélhetési problémáiról könyveket lehetne írni (szerencsére írnak is), helyzetükkel ugyanis kiemelten kell foglalkozni. A közepes jövedelmű háztartások jelentik mondhatni a fejlett országok legfontosabb tartópillérét, mind gazdasági, politikai és társadalmi értelemben, jövedelmi helyzetük romlása pedig mind a három téren negatív hatásokat fejt ki. (Portfolio)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s