Balatoni szúnyogirtás: az állam egyelőre nem kereste fel az érintett önkormányzatokat
Áprilisban kell megkezdeni a szúnyogirtást, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a Balaton-parti települések önkormányzatainak honnan lesz pénze megoldani a munkálatokat, hiszen még a tavalyi szúnyogállomány-ritkítást sem fizette ki az állam az ígéretek ellenére.
A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs hétfőn nyilatkozta az MTI-nek, hogy évente 80 millió forintot költenek a Balaton-környéki önkormányzatok együttesen a szúnyogirtásra, s bár a teljes összeg alapvetően elegendő volna, főként hogy jelentős része állami támogatásból származik, tavaly óta alaposan megváltozott a rendszer a gyakorlati megoldásokat illetően.
2014 nyarán a katasztrófavédelem is bekapcsolódott a szúnyogirtásba, s az addig szokványos tavaszi és kora nyári irtás mellett egy nyár végi metódusra is szükség volt a szúnyogok fokozott elszaporodása ( és valószínűleg a nem megfelelő minőségű irtás) miatt.
Erre azonban már nem volt pénze a Balatoni Szövetségnek, ezért nem tudta kifizetni a munkálatokat végző vállalkozókat.
Az állami támogatás ezen, elmaradt részére a mai napig vár a BSZ, s még inkább azon vállalkozók csoportja, akik a feladatot tavaly végrehajtották.
Balassa Balázs bevallotta, hogy – bár tudnia kellene a részletekről – fogalma sincs, idén ki, vagy mely csoport fogja majd koordinálni a balatoni szúnyogirtást, amit legkésőbb heteken belül el kell kezdeni, különben áldatlan állapotok fogadják majd a Balatonhoz érkező nyaralókat.
A gyakorlat anyagi megvalósítása egyébként igen egyszerű, ha a papírformát követjük: az irtás felét az állam fizeti, míg a másik felét az érintett települések önkormányzatai. A balatoni városok és falvak a lakosság számának megfelelően, arányosan vesznek részt a fennmaradó költségek kifizetésében.
Idén is mindenki elkülönítette a szokásos összeget, de a szúnyogirtás lebonyolításával kapcsolatos anyagiak terén is tanácstalanok a vízpartiak, nem csupán a megvalósításra nézve.
A szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a tavalyi fejetlenség egyik kirívó, de rendre ismétlődő jelensége az volt, hogy a katasztrófavédelem gyakran nem a megszokott, hajnali órákban végezte a permetezést, s a „meglocsolt” lakók és a nyaralók közül sokan panaszt tettek az önkormányzatoknál.
(A kép ullusztráció - veol.hu)