A fiatal nő a harmadik munkanapon irattári pakolás közben megemelte magát. A munkabaleset tényét a munkaadó vitatta, az ügy bíróságra került, ahol viszont Barbarának adtak igazat.

Amikor Barbara deréktáji panaszával orvoshoz ment és az kiírta, a fiatal nő írásban kérte az eset kivizsgálását főnökeitől. A baleseti jegyzőkönyv felvételére október 6-án került sor, ezt követte a megyei kormányhivatal illetékes főosztálya - mint elsőfokú munkavédelmi hatóság - helyszíni ellenőrzése és vizsgálata. Ennek eredményeként megállapították, hogy munkabaleset történt.

Ezt az elsőfokú határozatot a KLIK Székesfehérvári Tankerülete megfellebbezte, az ügy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, mint másodfokú hatósághoz került. Itt február 23-án született az ügyben döntés, ami a munkáltatónak igazat adva megsemmisítette az első fokon született határozatot.

Horváth Barbara fájdalmai időközben fokozódtak, kórházba került, október 26-án gerincsérvvel megműtötték. Szerkesztőségünket édesapjával együtt akkor keresték meg először, amikor eldöntötték: nem hagyják annyiban, a minisztériumi döntést a bíróságon támadják meg.

A kormányhivataltól kértek és kaptak jogi segítséget, pártfogó ügyvédjük, Kovács Béla Sándor szerint Barbaráéknak egyértelműen igazuk van, hiszen a munkahelyen, munkaidőben történtek miatt következett be az egészségkárosodás, tehát egyértelműen munkabalesetről van szó. Keresetükben kérték tehát a másodfokú határozat megsemmisítését.

Az ellenérdekű felet, a minisztériumot képviselő fehérvári ügyvédi iroda ellenkérelmet terjesztett elő, érvelésük szerint nincs egyértelmű összefüggés Barbara gerincbántalma és az ominózus iratpakolás között. Barbarát már 26 éves korában is műtötték gerincsérvvel, s állapotának rosszabbodását egy „hétköznapi mozdulat, egy tüsszentés is kiválthatta” - írták ellenkérelmükben.

Ilyen előzmények után került sor a keddi tárgyalásra, melyet Varga Péter Pál bíró vezetett a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Az iratismertetés és az ügyvédek meghallgatása után - egyikük sem terjesztett elő újabb bizonyítási indítványt - a bíró szünetet kért, majd ítéletet hirdetett:

- A bíróság megváltoztatta a másodfokú határozatot. A felperes (azaz Németh Barbara) egészében nyertese az ügynek. A perköltséget és a felperes pártfogó ügyvédi díját is az alperes (azaz a minisztérium) fizeti.

A jelenleg mindössze 42 ezer forint rokkantsági ellátásban részesülő 33 éves nő tehát pert nyert a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) szemben. Bár ez csak később derül ki, de talán nem lesz szükség polgári pert indítani az elmaradt járandóságokért, talán a KLIK és az NGM is elfogadja a független bírósági ítéletet és fizet.

A történet pikantériája, hogy Barbara védője a fehérvári önkormányzat fideszes képviselőjeként politizál, tehát kormánypárti politikusként állt szemben a hatalommal. Mi köze ennek az ügyhöz? - kérdezhetné bárki, és bizonyára igaza lenne. Meggyőződésem, hogy a bíró sem mérlegelt ilyesféle szempontokat. És amíg a jog és az igazságszolgáltatás tisztán jogi és igazságszolgáltatási kérdés, addig nincs baj. Addig Barbara és a hozzá hasonló kisemberek - ha igazuk van - bátran fordulhatnak a független bírósághoz.

Szerző: Zsigó Ferenc / feol.hu