Az országban feltehetően egyetlen olyan kórház sincs, amelyik maradéktalanul teljesíti a biztonságos ellátáshoz minimálisan szükséges feltételeket, és háromból kettőben orvos-, nővér-, illetve szakdolgozóhiány van. Az egészségügyi kormányzat a minimumfeltételek módosítására készül. A szakmát komolyan aggasztja, hogy a feltételek lazítása az ellátás rovására mehet, így jelenleg úgy tűnik, inkább az ellátás fog megszűnni ott, ahol nem sikerül teljesíteni a feltételeket.

Péternek a térde tört el, megoperálták, és hetente kétszer jön hozzá gyógytornász a kórházba. Mivel magángyógytornászról van szó, 3500 forintot fizet 30 percért. Kórházi gyógytornász nincs. Ő még viszonylag olcsón megússza, körkérdésünkre kiderült, hogy a magán gyógytorna és logopédus árak általában 3500 és 8 ezer között vannak óránként, a pszichoterápia pedig 8 ezernél kezdődik.

De nem csak ezek a szakorvosok hiányoznak a kórházakból. „Egyetlen rendelésen 48 beteg próbált bejönni hozzám", mondta lapunknak az egyik budapesti kórház fül-orr-gégésze, egy másik kardiológiai szakambulancián pedig azt mesélték, hogy a megbeszélt időpontok ellenére sem egyedülálló, ha a betegnek akár 3 órát is várnia kell egy vizsgálatra, vagy esetleg sorra sem kerül. Gyakran a műtétekre sem azért kell várni, mert a műtők egész nap foglaltak, hanem mert nincs például elérhető altatóorvos.

Az igazi gondot a kórházak szerint a nővérhiány jelenti, mégpedig Budapesten, az osztrák határhoz közeli megyékben és a nagyvárosokban inkább, mert

ott el lehet menni pizzafutárnak vagy takarítónőnek, míg erre egy kisebb helyen nincs lehetőség,

mondta fanyarul az egyik Pest megyei kórház név nélkül nyilatkozó főorvosa.

A szakemberhiány olyan mértékű, hogy gyakorlatilag egyetlen kórház sem felel ma meg az úgynevezett minimumfeltételeknek. Ez a rendelet az, ami előírja, milyen személyi és tárgyi feltételekkel kell dolgoznia egy kórháznak.

„Igen, mi sem felelünk meg a minimumfeltételeknek, de akkor mi a megoldás? Zárják be az osztályt?” - teszi fel a kérdést az előbb említett Pest megyei kórház főorvosa. „A kórházban sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem felelnek meg maradéktalanul a minimumot előíró rendeletnek", mondták lapunknak a Szent János kórházban, ahol nővér- és műtőshiány is van -, míg az Uzsokiban, bár eszközhiány nincs, szintén kevesebb a nővér, mint amennyire az előírások szerint szükség lenne.

Azt nem tudni, pontosan hány orvos dolgozik a rendelőkben és a kórházakban. Az alábbi térképen csak a kórházakban teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok és ápolók száma látható megyénként, és így nincsenek benne például a részmunkaidős vagy a szerződéses dolgozók. Az azonban így is látszik, hogy a budapesti kórházakban a legrosszabb az orvos-ápoló arány, és itt a legtöbb arányaiban a betöltetlen ápolói álláshelyek száma is.

Betöltetlen és betöltött orvos és ápoló állások a kórházakban, 2015. december

A fenti térkép adatai a minisztérium adatai, és ezek szerint 2015. végén 1320 orvos, és 2411 ápoló biztosan hiányzott a kórházakból, pontosabban ennyi volt a betölthető álláshelyek száma. A csongrádi adatok még így sem pontosak, mivel a közzétett ápolói létszámban ennél a megyénél az egyéb egészségügyi dolgozók is benne vannak.

Mivel nem ismert, hogy jelenleg hány orvos "turnézik" kényszerből a rendelők és a kórházak között, vagy hogy mennyi túlórát végeznek ők és az ápolók, így az sem tudható, mi lenne a helyzet akkor, ha minden egészségügyi dolgozó munkaviszonyban, és épp annyit dolgozna, amennyit még felelősen képes.

Mindez azért is különösen aggályos, mert már az említett minimumfeltételek is nagyon alacsonyra teszik a lécet. A szakdolgozói létszámot eleve a lehető legcsekélyebbre szorította az állam. A kórházakban az élelmezésvezető mellett összesen 1 dietetikust plusz 100 ágyanként még egyet kötelező alkalmazni, a gerinc- és kézsebészeti kórházi osztályokon 20 ágyra, a járóbeteg ellátásban pedig napi 30 betegre jut 1 gyógytornász.

Még a rehabilitációra szoruló betegeket ápoló rendelőkben sem feltétlenül elérhető a logopédus, és a legtöbb kórházi osztálynak, illetve rendelőnek nem jut saját pszichológus sem, sőt, még az intézményben sem feltétlenül kell, hogy elérhető legyen. És ha a minimumfeltételek szerint elég a szakorvos, akkor az intézmények nem vehetnek fel a meghatározott létszámnál többet.

A kormányzat se tudja, mi a pontos helyzet

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint egyébként „nem állunk rosszul orvossal, csak éppen nem mindenki azt csinálja, mint ami a dolga lenne". Ő a magyarországi recepteken megjelenő orvosi pecsétekre hivatkozott, mint többször elmondta, ezek darabszáma 8 év alatt 30 ezerről 29 ezerre csökkent, vagyis a tényleges orvoselvándorlás nem volt akkora, mint gondolni lehetett.

Az egészségügyi államtitkárság eddig megismert tervei szerint épp ezért mielőtt nekikezdenének a minimumfeltételek módosításának, mindenekelőtt felmérik, hogy mennyi és milyen szakorvos, ápoló, gyógytornász, asszisztens, és eszköz van az egyes kórházakban és rendelőkben. A felmérés eredménye alapján módosíthatnak majd a feltételeken vagy vizsgálnák felül azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátást végezhetnek, és milyet nem.

A dilemma évek óta ugyanaz

Az, hogy a kórházak nem felelnek meg a miniszteri rendeletben meghatározott minimumfeltételeknek, nem új felfedezés, így voltaképpen érthetetlen, hogy miért vonakodik az ÁNTSZ nyilvánosságra hozni legújabb vizsgálatának eredményét.

Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórház főigazgatója, a Kórházszövetség akkori elnöke már 2012-ben, még a rendelet első nagyobb módosítása előtt azt mondta egy egészségügyi konferencián, hogy Magyarországon „nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások új minimumfeltételeinek”. Mint akkor mondta, a szakma ugyan jogos elvárásokat fogalmaz meg, de ezek az egészségügyi ellátás optimális feltételei, és nem a valódi minimumok, vagyis azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek elengedhetetlenek a biztonsághoz.

Négy évvel ezelőtti véleményét február végén, illetve most a VS-nek újra megerősítette: igaz, hogy elvben minden intézménynek be kell tartani a minimumfeltételeket, csakhogy egyes kórházakban ezek nehezen betarthatóak. Ebből pedig az következik, hogy működőképes és betartható szabályrendszert kell meghatározni az intézmények számára.

Velkey György, a Kórházszövetség Rácz Jenőt váltó elnöke 2013-ban, a rendelet egy akkori módosítása után azt mondta,

az erőforrások szűkössége, így a kevés pénz, illetve az orvos-, valamint szakápolóhiány rendezése nem a minimumfeltételeken keresztül oldható meg. Ezért az ellátási érdek továbbra is fontos rendszerszervező kell, maradjon, akár a minimumfeltételeket helyenként felülírva.

Arra is figyelmeztetett: a működésre szánt plusz pénzügyi források nélkül nem lehet garantálni a szabályok betarthatóságát. Véleménye azóta sem változott, közölte a VS-sel, mint ahogy a dilemma sem, mivel a való életben megvalósítható feltételek szemlátomást fittyet hánynak a szabályoknak. Csakhogy a teljesítésükhöz rendelt költségvetési hozzájárulás egyelőre adott, és még senki sem tudja, hogy fog-e több pénzt szánni a területre a kormány.

A kérdés tehát pillanatnyilag elsősorban részben annyi, hogy papíron is enyhüljenek-e a szabályok és igazodjanak a valósághoz – vagy legalább papíron legyen lefektetve az, hogy milyen feltételekre kell törekedni az egészségügyi ellátásban.

Az első esetben az ÁNTSZ be tudja tartatni a törvényt, szabályosan fognak működni az intézmények, viszont onnantól mindig lehet majd hivatkozni arra, hogy ami a rendeletben van, az elég. A másodikban marad, ami most is van: a kórházi osztályok feje felett folyamatosan ott lebeg a leminősítés, vagy a felfüggesztés veszélye.

Kompromisszumként, úgy tűnik, az egészségügyi államtitkárság ugyan átgondoltatná a minimumfeltételeket is a februárban kinevezett új szakmai kollégiumokkal, de a maximális biztonságra törekedve, ha az derül ki, hogy valahol nem teljesíthetők a feltételek, bizonyos ellátásokat inkább megszüntetne.

Lehet, hogy kevesebb helyen lesz elérhető egy beavatkozás, de kis kényelmetlenségért cserébe nagyobb a biztonság. Lesznek ebből ütközések, de a kórházaknak nem kell olyan tevékenységet ellátni, amire nincsenek felkészülve,

nyilatkozta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár aNapi.hu-nak.

vs.hu