Megakadályozná a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja, hogy Majtényi László hivatalos civil-ellenzéki államfőjelöltként felszólalhasson bármiféle rendezvényen a március 15-i ünnepen. A Népszava értesülései szerint ugyanis informálisan már tájékoztatták a parlamenti frakciókat a kormánypártok arról, hogy még a nemzeti ünnep előtt sort kerítenének a köztársasági elnökválasztásra, amelyen - ha nem is első körben -, de a Fidesz-KDNP képes lesz feles többséggel ismét államfővé választani Áder Jánost.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Áder mandátuma május 10-én jár le, hiszen 2012. május 10-én lépett hivatalba a plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pál utódjaként. Mindez annyit tesz, hogy legelőbb március 10-én, egy pénteki napon nyílna meg az út az államfőválasztáshoz, ám forrásaink szerint a Fidesz úgy tervez, március 13-án hétfőn választják újra Ádert, így a szokásos március 15-i nemzeti ünnepen mint újrázó államfő "szerepelhetne".

Azt már korábban is megírtuk: Áder első körös megválasztására esély sincs, hiszen ahhoz kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, amivel a Fidesz-KDNP nem rendelkezik. Ezúttal a Jobbik sem segíti majd ki őket, hiszen a radikális párt országos elnöksége úgy döntött, nem állít államfőjelöltet, valamint nem támogat az eddig felmerült lehetséges jelöltek közül senkit. Sőt, a pártvezetés azt szeretné elérni, hogy a Jobbik képviselőcsoportjának tagjai a szavazáskor a szavazólapokat se vegyék fel. A demokratikus ellenzéki pártok pedig, élükön a Majtényi jelölését elsőként támogató MSZP-vel, illetve a még frakcióval szintén rendelkező LMP-vel, továbbá a független képviselőket jegyző kispártok is Majtényit támogatják majd a jelöléskor, s a választás során is.

Majtényi el is vállalta a jelöltséget, amit kifejezetten arra kíván használni, hogy a köztársaság állapotáról, pontosabban egy majdani, új köztársaságról indulhasson párbeszéd a nyilvánosságban. Az alkotmányjogász, volt ombudsman és az Eötvös Károly Intézet igazgatója január elején a Facebookon tette közzé nyilatkozatát, amely szerint "tisztában vagyok az esélyekkel, de azzal is, hogy az esetleges jelöltség lehetőségeket nyit meg és különös felelősséggel jár közös ügyeink megvitatásában".

Ez, a közös ügyek megvitatása éppen az, amiben az újrázásra készülő Áder János nem jeleskedik, hiszen tavaly július 5-én éppen ő tűzte ki a teljességgel alkotmányellenes kvótareferendum időpontját, és semmiféle aggálya nem volt e tárgykörben sem. Ahogyan Áder újrázásáról is színpadias körülmények között hozott döntést - egyedül - Orbán Viktor. A kormányfő még karácsony előtt meglátogatta a köztársasági elnököt, s közölte vele: a Fidesz elnöksége újra kívánja jelölni posztjára, Orbán pedig hajlandó erre - még ha ezt egyetlen ellenzéki párttal sem beszélte meg. A pártközi konszenzus az államfőnek sem nagyon számított, amikor alig egy héttel később a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte: Áder elfogadja a következő államfői ciklusra szóló felkérést. Azt írta, a megbízatásra eddig is olyan alkotmányos szolgálatként tekintett, amelynek ellátásakor a magyar nemzetnek tartozik felelősséggel és számadással.

Csakhogy ez éppúgy nem igaz, mint minden korábbi kommunikációs sumákolás az államfőjelölés ügyében. "Orbán Viktor 2017 februárjában kezd széles körű konzultációt arról, hogy pártelnökként kit javasol az államfői tisztségre a Fidesz-frakciónak" - közölte Lázár János még tavaly májusban, miután a kormányoldal már akkoriban össze-vissza beszélt Áder újrajelölése, avagy újra nem jelölése ügyében. Miután ugyanis Rubovszky György a 2017-es államfőválasztásról csevegett fideszes képviselőtársával, Vas Imrével, és sejtelmesen annyit mondott - Áderra célozva -: "közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi", kezdetét is vette az államfői kálvária. A Hír Tv által bemutatott felvételen a kereszténydemokrata képviselő azt mondta, szerinte Áder minden idők legjobb elnöke, hiszen "ennél ügyesebben... egyetlen egy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadályozta volna".

A kancelláriaminiszter Lázár által megígértek szerint persze még egyeztethet a miniszterelnök a frakciókkal a jelölésről, ám már tudható, ha lesz is ilyen, azt csupán a látszat kedvéért hívják össze, hiszen Orbán és a kormányoldal Ádert támogatja, míg az ellenzéki pártoknak is megvan a saját jelöltjük, illetve elképzelésük. Nem lehet azonban kétség afelől, hogy a Fidesz akár második körben, akár bizonyos független képviselők - kettő szavazat kell a kétharmadhoz - támogatásával képes újraválasztani Ádert akár már március 13-án. Az elmúlt öt év áttekintésével, pedig az is nyilvánvaló, hogy kinek az örömére teszi majd mindezt.

Kövér dönt az időpontról

A köztársaságielnök-választás időpontját az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László tűzi ki, államfővé pedig az alaptörvény szerint megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők ötödének támogatásával lehet jelölni, a titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada (66,67 százaléka) támogatja valamelyik jelöltet. Amennyiben nincs ilyen jelölt, a második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes voksot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

Szerző: Biró Marianna / nepszava.hu