Békeharc
Rosszul tudtuk! Sőt maga Petőfi is rosszul tudta! Vagy hazudott!
Hiszen valójában békés (békés!) öregkort megélve, ágyban, párnák közt óhajtott meghalni!
Erre a következtetésre jutott Petőfi II. Viktor (jelentése, ha nem tudnád: Győző!) Kiskőrösön, ahová engedelmesen követte az utazó cirkusza (ki önlént, dalolva/elébe tülekedve/járulva, hogy fürödjön jóságos tekintetében – lám, itt vagyok, ki fogát csikorgatva, hogy tündéri cipellőjét, kétmillliós karóráját a Kiskunság porában kénytelen megfürdetni).
És ahol a Hunnia Nemzeti, Nemzeti (kétszer szerepeltetve a névben hatásosabb, elkötelezettebb) Válogatott világbajnok gólkirály-szélső-jobbszélső játékos-edzője (tulajdonosa, menedzsere), Petőfi titkos leszármazottja és kutatója kinyilatkoztatta, hogy Petőfi Tizenharmadik Pontja az volt/lett volna, ha nem sikkasztják el ellenségeink, mint szittya eredetünk bizonyítékait, hogy legyen végre béke, béke már!
Megkérdezni pedig senkinek nincs módja (erről sem) az orákulumot:
tessen mondani, milyen béke?
Hát orosz béke! -döndült volna a válasz! Mi más?
Hiszen 1849-ben is az oroszok hozták el a békét a nyomorult, Brüsszel által sárba tiport országnak! Ahogy 1956-ban is!
A következő kérdés senm hangozhatott el:
alázatos tisztelettel, most háborúban állunk?
Háborúban! Ha pillanatnyilag nálunk nem dörögnek is a fegyverek!
Na, de, majd, ha Brüsszel továbbra is! A NATO továbbra is!
Nem véletlenül halogatjuk a cár atyuska kedvéért a finnek és a svédek csatlakozását! (De, még milyen módszeresen, ötletesen!)
A svédek hányszor támadták meg Oroszországot?
II. Gusztáv Adolf! XII. Károly! Hogy mást ne említsek!
És a finnek? Nem ízlett nekik az orosz cárok kenyere!
Függetlenség! Aztán, 1940-ben vonakodtak önként átadni a legértékesebb területeiket! Mi lett a vége? Háború!
Ugyanúgy, mint ma, az ukránok!
Az emberiség nem tanul semmiből! Na de, majd mi megtanítjuk!
Békeharc, uraim, mindenek előtt és fölött! Elszántan, mint népünknek egy korábbi bölcs tanítója, Rákosi elvtárs folyton hansúlyozta!
(Tanulni az ellenségtől is lehet!)
A békeharc jegyében katonai táborrá alakítom az országot!
Először is felfejlesztjük a harmincezer fős honvédséget, harmincezer fős honvédségre, mely bárkivel szemben győztesen kerühet ki, mindenféle ütközetből!
Miért? A virtus, uraim! Lovas nemzet vagyunk! Meg a haderőfejlesztés!
(Ami: ma beszédes kedvemben vagyok, nektek, bizalmasaimnak elárulom, a legjobb biznisz is! Nekem! Meg Szalaynak!)
Itt vannak például a katonai Airbus személy –és teherszállító gépek, amikiket megvettünk!
Ki a rosseb akar – háborús időkben pláne – menetrendszerinti, vagy charterjáratokon utazni?
Azok a gépek nincsenek a legkorszerűbb izraeli rakétaelhárító rendszerekkel ellátva! Többet erről nem mondok!
Aztán a tankok, a légvédelmi rakéták a Majorság körül!
De, a legfőbb a bizalom! Ezért kiszórtuk azokat a tábornokokat, főtiszteket, akiket még nem az én jóváhagyásával léptettek elő, helyeztek jellemzően NATO-kapcsolati pozícióba!
Kellenek a fenének! Vagyis, kellenek! Ezért másnap visszahívtuk őket!
Ha akarnak, reaktiváljuk őket!
Na, nem az eredeti beosztásukban! Mehetnek krumplit pucolni a legénységi étkezdékbe! Ott úgyis emberhiány van!
Átállunk hadiiparra is! Legyünk önellátóak fegyverkezésben!
A Rheinmetall azért besegít! Régi tapasztalt, megbízható cég a gyilkolóiparban!
A gáz! Mert gáz van! Ezért hirtelen gázturbinákat építünk, orrba-szájba!
Meg akkumulátorgyárakat!
Miért? Mert a kezünkben lesz a világ akkunulátorgyártása!
És ezzel megbéníthatjuk, blokkolhatjuk a gaz imperialisták hadigépezetét!
Ha szükséges!
Egészségügy! Katonásan megszervezve! Néhány hadikórház, és slussz!
A többire nincs szükség!
A lakosság menjen a javasasszonyokhoz! Így orvoshiány sincs!
És kurva sokba kerül, anélkül, hogy egy fillér hasznot hajtana (nekem)!
Az orvosokat pedig keresztezzük a küldöncök (Hitler is az volt) szolgálati beosztásával: bárhová, bármikor átvezényelhetők.
A saját költségükön! Akinek nem tetszik, távozhat!
Az ifjúság katonás/nemzeti nevelése!
A pedagógusokat megfékeztük! A házirenden kívül semmibe nem pofázhatnak bele! Állandó kontroll, megfigyelés alatt tartva őket, minősítünk.
Plusz portfólió! Mert az mégis marad, és konzekvensen, állásvesztés terhével behajtjuk rajtuk!
Így is tizenötezer hiányzó pedagógussal riogat a liberális bérencek sajtója!
Hát lesz még tizenkétezer!
Kit érdekel?
És jönnek a vándororvosok (vesd össze: küldönc) mintájára a vándortanárok!
Ez az igazi megoldás! Gyökértelenek, nem tatoznak sehová, konspiráció kilőve!
Bérfejlesztés? Lófaszt! 13 óta halogatjuk! Még tizenöt évet elbír a dolog!
Most azért, századik terminusként, megígértük 2025 szeptemberére.
Ezen elrágódhatnak egy darabig!
Különben is: a hitoktatók megkapták a béremelést!
Akkor a többiek mit pofáznak? Volt béremelés!
Nem engedünk a negyvennnyolcból: dögöljenek meg!
Azok is, akik kussoltak! Miért nem álltak ki mellettünk?
Miért nem ellen-szrájkoltak, ellen-tüntettek, ellen-polgárilag engedetlenkedtek?
Miért nem nyilvánították zajosan a hűségüket, mint az az iskolaigazgató, aki betiltotta az Akasszátok fel a királyokat! elszavalását!
Azt a verset nem is Petőfi, a közismert royalista írta! Vagy részeg volt!
Azért ezt az igazgatót is átneveljük kissé!
Mi az, hogy aktualitás? Ez rajta kívül teremtett léleknek nem jutott (volna) eszébe!
A többiek? A Munka Törvénykönyve maradék, a munkavállalók jogait tartalmazó rendelkezéseit is kiiktatjuk!
Dolgozzanak! Háborúban máshoz nincs joguk! Örüljenek, hogy lyuk van a fenekükön!
Mert, ha ugrálnának, hozuk az indonéz, szingaléz, vietnami, mongol vendégmunkás-segédcsapatokat!
A bírók! Mi az, hogy Aligán nem épülhetnek a partfalon magas házak? Földváron yachtkikötő?
Én engedélyeztem! Nemzetgazdaságilag kiemeltem!
Vigyázz Józsi! Recsken már robbantunk! Egy pillantás alatt újra felhúzhatók a barakkok!
A békepropaganda! Az a legfontosabb!
És eredményes! Nem véletlenül költünk rá annyit!
Milyen okosan válaszoltak a Kiskőröre kivezényelt nyugdíjasok a provokatív kérdésekre: Nyugaton kommunizmus van! Putyin rokonszeves ember! Szólásszabadság pedig csak a Szovjetunióban van!
(Nézzük el ezt az apró terminológiai botlást, mert a lényeg nem ezen van!)
Lám, a nép megérti a szavunkat!
Csak okosan kell fogalmazni! Ahhoz pedig értünk! (Ahhoz is!)
ó mestereink voltak!
Egyszóval kell a haditábor! Háborúban állunk!