Simicska. Navracsics. Habony. Kubatov. Szijjártó. Szervezeti összeomlás.

Egyelőre ezek a magyarázatok születtek a Fideszben a hétvégi veszprémi vereségre. Bűnbakkeresés és elemzés a kormánypártban az elmúlt hónapok vesszőfutása után. - írja a sztarklikk.hu

Simicska trollkodása. Navracsics árulása. Az Orbán környezetében felemelkedett konjunktúralovagok tevékenysége. Ebben látja a veszprémi vereség fő okát a Fidesz-közeli PestiSrácokon megjelenő Tutiblog. Az atv.hu forrásai ehhez még hozzátették, hogy a Fidesz az utóbbi időszakban kiüresedett, amire szerintük Veress Áron ügye volt a kiváló példa, akiről a párton belül is akkor derült ki sokak számára, hogy a Fidesz régen fantomizálódott ifjúsági tagozatát "vezeti", amikor hamis százeurósokkal bukott le a Keletiben.

A Lendvay utca fantomja

Amikor 2013-ban Együtt-közeli fiatalok elfoglalták a hivatalosan máig a Fidesz székházának nevezett Lendvay utcai épületet, elhanyagolt, alapjáraton is alig üzemelő irodát találtak benne egy csomó, méltatlan körülmények között tárolt rendszerváltás-korabeli relikviával.

A Fidesz szervezeti problémái nem tegnap kezdődtek, a Fidesz mint párt hosszú idő óta kiürült (a kormányzati szerep fokozta ezt a folyamatot). Már a 2006-os vereséget is a 2002 után átszervezett párt működési anomáliáival magyarázták, ám - mint azt 2006 ősze után a Fidesz nem kevesebb, mint nyolc alkalommal bizonyította - a szervezeti problémákkal küzdve is toronymagasan tud nyerni országos választásokon.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint hibát követne el a Fidesz, ha azt gondolná, hogy technikai kérdéseken úszott el a választás.

"Bármilyen szervezeti adatbázis és mozgósítás arra alkalmas, hogy azonosítsa a potenciális szavazókat. Ha e szavazók a Fidesz politikája miatt nem akarnak szavazni, a szervezet semmit nem tehet" - mondta az atv.hu-nak Tóth Csaba, aki szerint további tanulsága a történteknek, hogy a Fideszt valószínűleg felülmérik a közvélemény-kutatások, hiszen a párt rendre gyengébb eredményeket produkál, mint az országos kutatásokból következne.

Az országos ügyek demotiváló hatása Tóth szerint kétségtelen, noha sem a fideszes médiarendszer egységének megbomlása, sem a korrupciós ügyek nem konkrétan a veszprémi választókra hatottak.

A kudarcot szervezeti vagy kommunikációs okokra visszavezető magyarázatok Lakner Zoltán szerint is sántítanak, ahogy sántítottak 2006 és 2008 között is, amikor a baloldal vezetői éltek velük előszeretettel. 

"Emlékezzünk, hogy 2006 és 2008 között az összes Megbeszéljük tele volt a 'kormány politikája tökéletes, csak a kommunikáció rossz' mondatot ismételgető betelefonálókkal, és ilyesmiket mondtak maguknak a szocialista és liberális politikusok is" - emlékeztetett a politológus.

Szabadságharc és szinergiák

Ahogy a szervezeti válság önmagában nem feltétlenül magyarázza a veszprémi vereséget, úgy valószínűleg az is legfeljebb részigazság, amiről G. Fodor Gábor írt a választás utáni blogbejegyzésében. A Századvég stratégiai igazgatója "a médiaviszonyok átalakítása kellemetlen következményének" nevezte a fiaskót.

A miniszterelnöki főtanácsadó által körülírt folyamat az Orbán-Simicska szakítás volt, ami szorosan összefügg a szervezeti problémákkal. A 2002-es vereség után a Fidesz, a holdudvarába tartozó üzleti csoportok és 2010-től a kormány működése szorosan összefonódott. Nem volt ritka a szakemberek áramlása a Simicska-féle médiabirodalom, a Fidesz sajtóosztálya, később pedig a kormányzat között, de az Átlátszó leltára szerint a Fidesz működtetésében kulcsszerepet játszó nagyvállalkozó gyakorlatilag saját apparátussal rendelkezett a kormányzaton belül, amit a miniszterelnök a 2014-es országgyűlési választás után kezdett el felszámolni.

Amióta tavaly tavasszal összekülönbözött vele, Orbán mindent megtett azért, hogy a kormányt és a Fideszt függetlenítse Simicska befolyásától.

A miniszterelnök a jobboldali médiumok vezetőinek tartott januári eligazításon kifejtette, hogy a 2013-ban elfogadott pártfinanszírozási szabályok önálló lábra állították a pártokat, ezért a magyar politikai rendszer nincs többé kiszolgáltatva a gazdasági erőcsoportoknak, köztük a médiatulajdonosoknak sem.

Mindez Orbán szerint nemcsak a pártfinanszírozás korábbi, átláthatatlan rendszerének felszámolását jelenti, de közvetve a mindenkori kormányhoz közel álló médiumok állami hirdetésekkel történő megsegítésének is véget vet. Pénzügyi értelemben tehát a kormányfőnek sikerült függetlenítenie a Fideszt Simicska befolyásától, ám két ponton a jelek szerint a vártnál nagyobb nehézségekbe ütközött.

Egyrészt - bár az állami tévé és rádió gyakorlatilag kormányszócsővé vált - Simicska a jelek szerint az orbánista vezetők távozása után is szilárdan kézben tartja a Magyar Nemzetet, a Hír Tévét, a Lánchíd Rádiót, de a Heti Választ is; ráadásul az ő és szövetségesei érdekeltségi körébe tartozik a Metropol című ingyenes napilap és az egyetlen országos kereskedelmi rádió, a Class FM és a legnagyobb regionális adó, a Music FM.

Másrészt a 2010 utáni Orbán-kormányt a hozzá lojális apparátusi dolgozók szerint informálisan jelentős részben Simicska irányította, ami a helyzet fonákságán túl bizonyos értelemben az apparátus olajozott működtetését is lehetővé tette. Az Orbán-Simicska szakítás után azonban a szó technikai értelmében hiányzik a kormányzati apparátusból Simicska úthengerszerű menedzseri mentalitása és érdekérvényesítő képessége.

Az "újhullámosok" bukása?

A Fidesz "újhullámosainak" emelkedése 2002-2003, a Fidesz "szövetséggé alakítása" és tömegpárttá szervezése után kezdődött el. Ekkor tűnt fel Orbán mellett többek között - a "polgári Magyarország" hívószavát kitaláló Wermer András helyett - Habony Árpád, ekkor lett a fővárosi Fidesz-szervezetben végrehajtott tisztogatások egyik felelőse Kubatov Gábor, akik azóta is kulcsszerepet játszanak nemcsak a párt kampányaiban, de politikájának alakításában is.

A Vs.hu a veszprémi választás nyomán arról írt, hogy a Fidesz veresége egy korszak, mégpedig az úgynevezett "Habony-Kubatov-féle aranykor" végét jelentheti. A lap forrásai szerint Kubatov 2006 óta használt és (az első "bevetést", 2006. áprilisát leszámítva) sikeres mozgósító-gépezete és az intuitív Habony "csodaötletei" ideje járt le, de a két kulcsember esetleges háttérbe szorulásával több jöhet, mint kommunikációs váltás: Habony és Kubatov több mint egy évtizede Orbán legbizalmasabb embereinek számítanak.

A nyilvánosság előtt a legtöbb bírálat G. Fodor Gábort, az elmúlt évek nagy nyertesének számító Századvég stratégiai igazgatóját érte. A Tutiblog idézett posztjában "a mérhetetlen ostobaságaival a közbeszédet immár cunamiszerűen elborító G. Fodor Gábor"-ról írt, aki szerint a Magyar Narancsnak a kampányhajrában adott interjújával G. Fodor megmutatta, "miben hisz az a machiavellista agytröszt, amely a 2010-es és 14-es választási győzelemsorozat ellenére a közelmúltban átvehette a vezető szerepet a holdudvarban".

A Magyar Nemzet ennél keményebben fogalmazott. A lap szombati publicisztikája szerint "G. Fodor Gábor atombombát dobott a polgári-keresztény értékrendet magáénak tudó emberek sokaságára".

"Ha igaz, amit G. Fodor állít, akkor az alapjaiban rengetheti meg a polgári-keresztény kormányzásba és politikába vetett hitet. Teljesen szétverheti azt az érték- és szimbólumrendszert, amely nagyon sok jóérzésű ember sajátja. És amit - tegyük hozzá - a Fidesz alaptáborának tagjai is magukénak vallanak, s ami oly sok viszály után is egyben tartja őket" - írta a Magyar Nemzet.

Lesz-e tisztáldozat?

A probléma az, hogy ahogy a Fidesz 2006 őszén kezdődött sikerszériája az emlegetett "újhullámosok" és személyesen Orbán Viktor teljesítményéhez kötődött, úgy a kudarcért viselt felelősséget sem igen lehet eltávolítani a miniszterelnöktől.

Pláne, hogy a kormány és a Fidesz felső vezetése is tele van a 2003 után a csúcsra ért újhullámosokkal. Rogán Antalt a belvárosi ingatlanügyek koptatják napról napra, Lázár János a norvég-üggyel és a Pokorni Zoltán által emlegetett "urizálás" vádjával küzd, Szijjártó Péternek inkompetenciája, vagyonosodása és a nevével fémjelzett oroszbarát külpolitika kudarca okoz problémát.

Az atv.hu fideszes forrásai elképzelhetőnek tartják, hogy Orbán végül kész lesz tisztáldozatot hozni - az Index hétfői információit megerősítve a legvalószínűbbnek Szijjártó háttérbe szorítását tartják. Az Index hétfőn arról írt, hogy a külügyi és a külgazdasági tárca szétválasztásával távolítaná el a miniszterelnök a diplomácia éléről Szijjártó Pétert. A lépés egyben Orbán szakítását is jelezné az oroszbarát külpolitikával.

Navracsics és a többi "áruló"

Már Veszprém előtt - a Fidesz elmúlt éveihez képest szokatlanul - felerősödtek a kritikus hangok a párt politikájával szemben.

Nyilvános kritikát fogalmazott meg Bencsik János volt államtitkár, akkurátusan összeírva kifogásait; önmagát egyfajta páriaként sajnáltatva jelezte fenntartásait Navracsics Tibor; Illés Zoltán volt államtitkár pedig az ATV-ben egyenesen Orbán Fidesz-elnökségből történő távozását sürgette és egy 2018 előtt megalakuló "új jobbközép kormány" képét vetítette előre.

Az uniós biztost a kampány elszabotálásával vádoló blogbejegyzés éppen arra vezette vissza Navracsics passzivitását, hogy "mivel nem Navracsics embere, a fiatal "pragmatikus" Ovádi Péter lett a jelölt, hanem Némedi, Navracsics Tibor emberei láthatóan magasról tettek a kampányra".

Arról egyelőre nem tudni, hogy Orbán és a Fidesz-vezérkar osztja-e a Navracsicsot a veszprémi kampány elszabotálásával vádoló véleményeket, de nem kizárt, hogy miközben Simicska embereinek kiszorítása még folyik a kormányzati apparátusból és egyebek mellett az MTVA beszállítói közül, a Fideszben új front nyílt és 2006 óta először megjelentek a kritikus hangok a párt politikájával szemben. 

sztarklikk.hu