h i r d e t é s

Bemutatták a Kodály Intézet könyvtárának átdolgozott terveit

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Bemutatták a Kodály Intézet könyvtárának átdolgozott terveit

2019. június 06. - 14:22

 

BAON.hu / Hraskó István

Az építészek véleménye is erősen megoszlik, hogy ha elbontják a Kodály Intézet könyvtárát, érdemes-e visszaidézni virágablakos-árkádos homlokzatát. Többen egy az egyben megőriznék a Kerényi József által jegyzett épületet, de a zeneintézet bővítésének, átalakításának tervezője kijelentette: statikai okok miatt menthetetlen, ugyanúgy felépíteni pedig nem látja értelmét - számolt be a BAON.hu.
 
 

A Kodály Intézet bővítésének továbbfejlesztett vázlatterveit szerdán több mint egy órán keresztül mutatta be Mányi István, a generáltervezői és felelős építész tervezői munkát elnyert Mányi István Építész Stúdió vezetője az intézet dísztermében összegyűlt közel negyven érdeklődőnek. Az eseményen főként építészek és a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagjai voltak jelen.

Mint arról korábban többször írtunk, várhatóan 2022-re teljesen megújul a Kodály Intézet a Modern Városok Program keretében. Első ütemben a Kéttemplom közi kolostorépületet újítják fel, majd a szomszédos Kada Elek középiskola helyén lesz egy új tömb; kollégiummal, könyvtárral, archívummal és egy modern, 350 ülőhelyes hangversenyteremmel bővítik az intézményt, természetesen csak miután a Kada iskola a Rudolf laktanyába költözött.

Április 16-án már ismertette a vázlatterveket Mányi István, ekkor hangzott el, hogy a könyvtárépületet statikai problémák miatt a projekt során el kell majd bontani. A Városszépítő Egyesület ezzel viszont nem ért egyet; szerintük egyedisége és építészeti értékei miatt a város jelképévé vált, a Kerényi József által tervezett épületet meg kellene tartani. Az önkormányzathoz benyújtott indítványukban ezért kérték, hogy a közgyűlés helyezze helyi építészeti örökségvédelem alá az épületet.

Mányi István szerdán részletesen beszélt a továbbfejlesztett tervekről, hangsúlyozva: fontosnak tartja, hogy a kecskemétiekkel párbeszédet folytatva készüljenek el a végleges tervek, megfontolta az eddigi javaslatokat is. Elmondta, hogy a Kerényi-házzal már régóta statikai problémák vannak, a régi szerkezet nem bírná el az új kollégiumi funkcióból származó többletterheket, hiszen a falak már néhány könyvespolctól is repedeznek. A hozzászólásokra reagálva leszögezte: tartja magát ahhoz az álláspontjához, hogy nem az a követendő út, hogy ugyanúgy, változatlan formában visszaépítsék az épületet, ennek nem látja értelmét. Ehelyett az átdolgozott elképzelések szerint az új tömbön művészeti igényességű üveggrafikával jelenítenék meg a virágablakokat, térbeliségüket holografikus eszközökkel tudják megidézni.

Ezután még bő másfél órán keresztül rengeteg hozzászólás hangzott el. Azt a legtöbben kiemelték, hogy örülnek a „közösségi tervezésnek”, és köszönik a lehetőséget, hogy elmondhatják véleményüket a tervezőnek. Király József, a Városszépítő Egyesület elnöke kijelentette: nem hátráltatni szeretnék beadványukkal a projektet, csak átgondolására kívánnak késztetni. Katkics Tamás, a megyei építészkamara elnöke felvállalta, hogy neki nem tetszik a ház, és szerinte nem érdemes visszaidézni, bár az ellen se lenne kifogása, ha megmaradna, mert fontos sok kecskemétinek. Vásárhelyi Dániel úgy fogalmazott, neki annyira nem tetszenek a virágablakok. Többen méltatták az az új, üveggrafikás terveket, mondván: ez finom utalás korszerű eszközökkel.

Sok szó esett megújuló belső udvarról – ezt hangulatos, a rendezvények idejére nyitott, a hétköznapokban viszont szabályozott átjárású Kodály kertté kívánják átalakítani – és az új hangversenyteremről is, amellyel Mányi István szerint „háromtemplomközzé” válna a belváros legértékesebb épületegyüttese.

A Kada iskola helyére tervezett tömb is kapott néhány kritikai észrevételt: volt, aki szerint a téglahomlokzat túl minimalista, más úgy vélte, túlzottan nagy tömegű, „elefánt” és nem passzol majd a kolostorhoz. Mányi István válaszként jelezte, a részletek, így például a téglaarchitektúra kidolgozása még csak ezután kezdődik. A hangversenyterem magasságát pedig a korábbihoz képest kilenc méterrel csökkentették, így tetőzete igazodik a szomszédos templomhajók szintjéhez. Öveges László kecskeméti főépítész pedig megjegyezte: közösségi tervezésnél is kell lennie egy vezérnek, különben „olyan lovat terveznének, amiből a végén teve születne”.


 

h i r d e t é s