Az Európai Bizottság (EB) részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak - közölte az EB.

A bizottság vizsgálatának lezárultáig egy külön határozatban megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását a reklámadóban, vagyis magát a reklámadót függesztette fel. - írja a napi.hu

A bizottságot különösen az aggasztja, hogy a nullától 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt - és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt - biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.

Az EB ezért értékelésének lezárultáig egy külön határozatban (úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában) megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását. A mélyreható vizsgálat megnyitása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad észrevételeik benyújtására. A vizsgálat megnyitása mindamellett nem határozza meg eleve az eljárás kimenetelét - olvasható a friss közleményben.

Az ügy pikantériája, hogy az RTL Klubot (is) jócskán sújtó adó módosítására, csökkentésére német, luxemburgi és brüsszeli nyomásra már ígéretet tett a kormány - erről Lázár János állapodott meg berlini tárgyalásain az  RTL csoport vezetőivel Angela Merkel budapesti vizitje előtt. Az is tény, hogy azóta a magyar kormány szavait tettek nem követték - a reklámadó ugyanis továbbra is hatályban van, annak módosítását 2015  végére ígérték. 

Brüsszel várja a magyar módosítást, de így is vizsgálódik

Újságírói kérdésre a bizottság mai sajtótájékoztatóján, Ricardo Cardoso, versenyjoggal foglalkozó szóvivő közölte, üdvözlik, hogy a magyar kormány jelezte szándékát a törvény módosítására, de szeretnék látni a módosított törvényt, mielőtt bármiről döntenek - írja az Eurologus blog. "Üdvözöljük a magyar kormány által küldött jelzéseket arra vonatkozóan, hogy módosítanák a törvényt, de ennek nem ismerjük a mértékét. Amint elfogadja a módosításokat a parlament, megvizsgáljuk azokat" - közölte Margrethe Vestager versenyjogi EU-biztos szóvivője. Hozzátette: a vizsgálatra így is, úgy is szükség van, hogy megállapítsák, az esetleges törvénytelen állami támogatás nem torzította-e már így is a piacot.

Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemzi majd mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind - adott esetben - annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés. - mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos.

A magyar reklámadótörvény értelmében a vállalatok által fizetendő adókulcs a reklámbevételüktől függ, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok jelentősen magasabb adókulcs szerint adóznak. Az EB a jelenlegi szakaszban úgy véli, hogy az adókulcsok progresszív jellege (0-50 százalék) az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak. A progresszív adókulcs miatt az alacsony reklámbevétellel rendelkező vállalatok még reklámbevételükhöz viszonyítva is jóval kevesebb reklámadót fizetnének, mint a magasabb reklámbevételt realizálók.

Egyenlőtlen feltételek a kicsik és a nagyok között

Az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására.

A bizottság továbbá kétségbe vonja azt is, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségnek az adóköteles reklámbevételből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. E rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak.

Az EB vizsgálata során nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve megállapítsa a megfelelő adókulcsokat. Mindamellett ellenőriznie kell, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben. Magyarország és az érdekelt harmadik felek most benyújthatják észrevételeiket Brüsszelnek. A bizottság a vizsgálat lezárulta után dönt arról, hogy a reklámadó bizonyos vállalatok tekintetében állami támogatást képez-e, és ha igen, az megfelel-e az uniós szabályoknak - olvasható a bizottság közleményében.

Több kifogása van Brüsszelnek

Magyarország 2014. június 11-én fogadta el a reklámadóról szóló törvényt, amelyet 2014. július 4-én és november 18-án módosított. Az összes médiavállalkozásra alkalmazandó törvény speciális adót ír elő a magyarországi médiában közzétett reklámokra. Az egyes vállalatok által fizetendő adó mértéke a reklámtevékenységből származó árbevételen alapul; a rendszer költséglevonásra nem biztosít lehetőséget. Az adó alapját tehát nem a tevékenység útján termelt nyereség jelenti. A kapcsolt vállalkozások esetében az adó alapja aggregált. A törvény progresszív adókulcs alkalmazásáról rendelkezik: a kis vagy közepes reklámbevétellel rendelkező vállalkozások mentesülnek az adó alól vagy 1 százalékos adókulcs szerint adóznak, míg a nagy reklámbevételt termelő vállalatok 10 százalék és 50 százalék között progresszív módon megállapított adókulcsot alkalmaznak.

A 2014-es adóév esetében egy átmeneti rendelkezés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a 2014. évi reklámadóalapot a társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti előző évi elhatárolt veszteség 50 százalékával csökkentsék. Ez a lehetőség azonban kizárólag azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek 2013-ban nem termeltek nyereséget. A bizottság azt is vizsgálja, hogy a reklámadó összeegyeztethető-e egyes más uniós jogszabályi szempontokkal, többek között az EUMSZ 49. cikke szerinti letelepedési szabadsággal is: ennek kapcsán értékeli, hogy a rendszer elsősorban nem a más tagállamban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolódó magyar vállalkozásokat érinti-e. Brüsszel felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és bekérte a pontos tényállás megállapításához szükséges információkat.

napi.hu