Két olyan ország nagykövetsége is bezárt Magyarországon az elmúlt időszakban, ahonnan menekültek érkeznek.

2012. március 19-én gránátok záporoztak a magyar nagykövetség közelében. Egész éjszaka rakétagránátok becsapódását lehetett hallani a szíriai főváros, Damaszkusz egyik kerületében, miután lázadó fegyveresek heves tűzharcot kezdtek hétfő hajnalban a kormányerőkkel. 

2012. március 23-án evakuálták a szíriai magyar nagykövetség dolgozóinak hozzátartozóit.

"A magyar kormány a LÁZADÓKAT ismerte el a szíriai nép legitim képviselőinek. Szemben a többi kormánnyal, amelyet most az oroszok gőzerővel támogatnak és ehhez mára megnyerték szinte mindenki támogatását, vagy hallgatólagos beleegyezését, Washingtontól Brüsszelen át Teheránig" - írja Juszt László Facebook oldalán.

Juszt László mondatát Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője is megerősíti, hiszen 2012. december 18-án az MTI-nek ő nyilatkozta azt, hogy "Az év végéig el kell hagyniuk az országot a budapesti szíriai nagykövetség munkatársainak, miután az Aszad-rendszert eddig Magyarországon képviselő szíriai diplomatákat a magyar kormány többé nem tekinti legitim diplomáciai képviselőknek".

A tárca sajtófőnökét azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy Magyarország szombaton a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját ismerte el a szíriai nép egyetlen törvényes képviselőjének.

Szíria a nem javasolt országok és térségek kategóriájába kerül

"A Szíriában kialakult rossz biztonsági helyzet, valamint a sorozatos emberrablások okán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ismételten és nyomatékkal kéri, hogy magyar állampolgárok NE/NE utazzanak Szíriába, illetve az esetlegesen még az országban tartózkodók haladéktalanul hagyják el Szíriát.

Az ország az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó terület az I. utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába tartozik.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium folyamatosan értékeli a biztonsági helyzetet. Szíriában továbbra is rendszeresek az erőszakos cselekmények, fegyveres összecsapások a biztonsági erők és a tüntetők, illetve különböző fegyveres csoportok között, amelyek számos halálos áldozatot követelnek. A fegyveres összetűzések időnként már a nagyvárosok (Aleppó, Damaszkusz) egyes területeit is érintik.

A polgárháborús helyzetet kihasználva aktivizálódtak a köztörvényes bűnözői csoportok is, melyek több esetben külföldi érdekeltségeket is megtámadtak. A folyamatosan romló helyzet miatt a Konzuli Szolgálat szükségesnek tartja megismételni korábbi figyelmeztetését, amennyiben továbbra sem javasolja magyar állampolgárok beutazását és nyomatékosan felhívja a már Szíriában tartózkodó magyar állampolgárokat az ország mielőbbi elhagyására." - ezt a tájékoztatást a Konzuli Szolgálat adta ki a kormany.hu oldalon 2012. decemberében.

A szír háború borzalmairól itt egy videó (+18-as tartalom!) és a szemünk láttára meghaló civilekről döntse el az olvasó, hogy gazdasági menekült lett volna vagy meigráns vagy bevándorló! Tegye fel a kérdést magának, hogyha nálunk történne ilyen vagy hasonló, Ön mit tenne? Maradna meghalni, vagy elmenekülne? Itt pedig egy szintén +18-as videó az afgán háborúról.

Még egy követség bezárt

2015. július elsején, takarékossági okokra hivatkozva a budapesti afgán nagykövetség is bezárt. A nagykövetség bezárása azt jelenti, hogy a Magyarországon tartózkodó afgán menedékkérőknek nehezebb lesz iratokhoz vagy tolmácshoz jutniuk, de elsősorban azokat érintheti rosszul a bezárás, akik vissza akarnak térni Afganisztánba. Esetükben akár több héttel is meghosszabbodhat az ügymenet - írta a hvg.hu információira hivatkozva a napi.hu. Az MNO szerint "Óvodista kakaskodás vezetett az afgán nagykövetség bezárásáig".

Hazug, torz propaganda uralja a menekültkérdést Magyarországon

• Magyarország alig fogad be menekülteket, idén például csak 240-en kaptak menekültstátust.
• Összességében ezernél is kevesebb menekültről kéne gondoskodnia az államnak, amit megterhelőnek nevezni hazugság.
• A magyar hatóságok valószínűleg megsértik nemzetközi kötelességüket, hogy még a Szíriából és Afganisztánból menekülők jelentős részének is elutasítják a kérelmét.
• És akkor a befogadóállomások felszámolásáról és a menekültek sátortáborokba zárásáról még nem is beszéltünk.

Az, hogy Magyarországon elviselhetetlen volna a menekültügyi nyomás, vagy tízezrével kéne tartósan itt maradó menekültekkel számolni,

hazugság.

Ezzel szemben nagyon is valószínű, hogy Magyarország

megsérti a nemzetközi jogi kötelességeit,

mert olyan arányban utasítja el a hazájukat, lakóhelyüket nyilvánvalóan kényszerből elhagyók menekültkérelmét, de a menekülteket befogadó, eleve túlzsúfolt befogadóállomások felszámolásának terve is jogot sérthet.

Ziegler Dezső Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének nemzetközi és európai belső joggal foglalkozó munkatársa az intézet blogján alapos munkával szaggatta apró cafatokra a kormány bevándorláspolitikáját.

Először is a jogi hátteret tisztázva bizonyította, hogy nemzetközi jogi kötelességünk volna befogadni a menekülteket, vagyis azokat, akiket

faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Az Eurostat adatai szerint 2014-ben az EU egészében Magyarországon volt a legalacsonyabb - az első fokú döntéseknél 9 százalék – a kedvezően elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az EU statisztikai hivatala egy nappal az Európai Bizottság új migrációs stratégiájának elfogadása előtt hozta nyilvánosságra a legutóbbi, 2014-es helyzetet tükröző menekültügyi adatokat.

Magyarországon 2015-ben mindössze 240-en kaptak menekültstátust, oltalmazottit is csupán 236-an. Vagyis, miközben a kormány bevándorlók tízezreivel rémisztget, Magyarország

ötszáznál is kevesebb menekültet fogadott be csak az idén.

Ha van idejük, feltétlenül olvassák el a terjedelme ellenére is sodró lendületű, tudományos alapossággal megírt posztot, érdemes.

(via 444)