Ha most vasárnap lennének a választások, akkor az összes megkérdezett közül 24 százalék választaná a Fideszt, 23 százalék pedig az ellenzéki szövetséget. A kutyapárt és a Mi Hazánk 3-3 százalékot, egyéb pártok csupán 1 százalékot kapnának. A bizonytalanok aránya 46 százalék.

A biztos választók esetében a Fidesz 32, az egyesült ellenzék 31 százalékon áll. Ebben a körben is jelentős arányt tesznek ki a bizonytalanok (29 százalék). Meglepően sokan (79 százalék) válaszolták azt, hogy biztosan részt vennének a választáson.

Visszatérve az összes megkérdezetthez: a Publicus adatsora alapján júniusról júliusra a Fidesz támogatottsága 36 százalékról esett az említett 24 százalékra. Pulai András, a Publicus Intézet vezetője lapunknak elmondta, hogy (bár a netadós tüntetések, vagy a vasárnapi boltzár idején is jelentősen csökkent a Fidesz népszerűsége) ilyen mértékű, 12 százalékos „bezuhanással” még nem találkozott.

Más kérdés, hogy az ellenzék támogatottsága hajszálra ugyanaz most is, mint az előző hónapban volt. Csak a bizonytalanok száma növekedett – hívta fel a figyelmet Pulai András.

A közelmúltban tartott időközi választásokon a Fidesz megismételte a parlamenti választáson nyújtott jó teljesítményét, sőt: még javított is rajta (az ellenzék pedig rontott). „Aztán a Fidesz levágott két politikai szent tehenet” – fogalmazott Pulai András. Az egyik ilyen intézkedés az volt, hogy a kormány elkezdte felszámolni a rezsicsökkentést, a másik az, hogy a katázás kivéreztetésével drámai adóemelést hajtott végre a választók széles, jó érdekérvényesítő képességgel bíró rétegénél. A két drasztikus lépés láthatóan nem múlt el nyomtalanul.

Ahogyan minden politikai csoportnál, a Fidesznél is vannak a párthoz lazábban kötődő szavazók. Az áprilisi parlamenti választás előtti utolsó héten a Fidesz – főleg az ukrajnai háborút a maga javára felhasználó propagandájával – mintegy félmillió választót nyert. Ezek a választók most „megbicsaklottak”, és átmentek a bizonytalanok táborába. Ahhoz, hogy az ellenzéki pártok szövetségéhez csatlakozzanak, nyilvánvalóan szükség lenne az ellenzék koordinált fellépésére. Egyelőre ennek nincs jele – állapította meg Pulai András.

A Publicus külön-külön is mérte az ellenzéki pártokat. A legjobban a Demokratikus Koalíció szerepelt, de ehhez elég volt a biztosan szavazó pártválasztók körben elért 10 százalék (az összes megkérdezett körében a párt 7 százalékot produkált, a biztos szavazóknál 8 százalékot). A DK-t néhány százalékkal lemaradva követi a Momentum, amely csak kevéssel előzi meg az MSZP-t és a Jobbikot. Az LMP és a Párbeszéd támogatottsága alig kimutatható. Pulai András elmondása szerint az ellenzéktől elpártolt 300-400 ezer szavazó még nem tért vissza, ami arra utal, hogy az ellenzéki oldalon továbbra is óriási a kiábrándultság.

A Fidesz a most kibukott hazugságokat nem tudja a szokásos módon médiabuborékban tartani – jelentette ki a Publicus Intézet vezetője –, jórészt azonban az ellenzéki politikai teljesítményén is múlik, hogy a kormánypárt népszerűségvesztése mennyire bizonyul tartósnak. Cz. G. (Népszava)