Ezekbe változtatást bevezetni még rossz szándékú kérdés felvetése szintjén sem lehet, mert Bid'ah, azaz olyan újítás, ami kitalálás, koholmány. Nem lehet megváltoztatni az ima rendjét, a ramadani böjt megtörésének idejét, az Iszlám pilléreit és ezer mást, amit a Korán rögzít. Nem lehet változtatni a tilalmakon és megengedett dolgokon. Ugyan lehet okoskodni kikövetkeztetni a tilalmak okát, de akármi a fejtegetés eredménye, a tilalmakon, engedményeken, előírásokon változtatni nem lehet.

Dzsabir bin Abdulla tudósítása
Ebben a szónoklatban Allah Prófétája (béke reá) Allahot dicsőítésével kezdte, majd így szólt: „Akit Allah vezet, nincs annak eltévelyítője, s kit eltévelyít, nincs annak jó útra vezetője. A legigazabb Hadith Allah könyve és a legszebb útmutatás, Mohammed útmutatása. A leggonoszabb dolgok a koholmányok. Minden koholmány egy kitalálás, minden kitalálás eltévelyedés és minden eltévelyedés a Pokolba vezet.” Majd hozzátette: „Az Órát és engem úgy küldtek, mint ezt a kettőt”.
Amikor az Órát említette, arca mindig elvörösödött, hangját felemelte és elborította a dühös, mintha egy sereg közeledésére figyelmeztetett volna, majd így szólt: „Hadsereg támad rátok reggel vagy este! Aki gazdagságot hagy hátra, az családjáé, aki adósságot vagy eltartottakat hagy maga után, ez az én felelősségem, mert én bírok felhatalmazással a hívők felett."
Fokozat: Szahih, autentikus
Forrás: Szunan Al-Naszai 1578

A Bid’ah nem jelenti a hitbéli viták elutasítását és nem lehet ilyen viták alkalmával a kérdés feltevőket, indítványozókat minden alap nélkül Mubtad’ah-nak, azaz koholmányt indítványozónak tekinteni. Hiszen a jószándékú gondolkodás a hit gyakorlatában Idzstihád, azaz törekvés a jobbá tételre. Tehát a bid’a ugyan súlyos bűn, de vita, átgondolás nélkül nem aggatható senkire, hiszen nincs kizárva, hogy egy felvetés mögött nem „kitaláción alapuló hitújítás” áll, hanem egyszerű jószándék.

Bidʿah, az Iszlámban minden olyan újítás, amelynek nincsenek gyökerei a muszlim közösség hagyományos gyakorlatában (Szunnában). Az Iszlám legfundamentalistább jogi irányzata, a Ḥanbali iskola (és annak modernkori utóda, a Szaúd-Arábiai Wahabita szekta) teljes egészében elutasítja bid'ah-t, azzal érvelve, hogy a muszlim kötelessége a próféta példájának (Szunna) követése és nem azon próbálkozni, hogy javítsunk rajta.

A legtöbb muszlim azonban egyetért abban, hogy lehetetlen a változó körülményekhez alkalmazkodni bizonyos típusú innovációk bevezetése nélkül. A túlkapások elkerülése érdekében a bidʿáh-kat jó (ḥaszan), dicséretre méltó (mahmudah), rossz (sayʾah) vagy kifogásolandó (madhmumah) kategóriába sorolták. Az Iszlám jog az alábbi öt kategóriába csoportosította ezeket:

1. a muzulmán közösségtől által igényelt (farḍ kifayah) bid’ah-között szerepel az arab nyelvtan és filológia tanulmányozása, mint a Korán megfelelő szintű értésének eszközei, a hadíszok (Muhammad próféta hagyományai, mondásai) értékelése, érvényességük meghatározása érdekében, az eretnekségek cáfolata és a törvény kodifikálása.
2. szigorúan tiltott (muḥarramah) bidʿáh-k, amelyek aláássák az ortodoxia alapelveit, így megalapozzák hitetlenséget (kufr).
3. ajánlott (mandub), pl. az iskolák és vallási otthonok alapítása.
4. elutasítandó (makruh), pl. a mecsetek díszítése és a Korán dekorációja
5. a törvény közömbös (mubaḥah) azokkal a bid'ah-kal, melyek pl. a ruházat módozatával és ételkínálattal foglalkoznak az Iszlám előírásain belül.

A Bid’ah vádja nem áll meg társállítás nélkül. Ahhoz ugyanis, hogy valaki koholmányt állítson elő, kell egy hajlam, ok, motiváció, ami miatt valaki egy felsőrendű színben, Isteni magasságban akarjon tetszelegni. Tehát a Bid’ah és Shirk (azaz társállítás) együtt jár.
Mint mindig, az amerikai szuperprodukciók a legjobb példa a bid’ah bemutatására is. Dramaturg: „Száz éve történt! A sivatag kellős közepén, a helyen, ahol ember nem élhet meg a sivár kövek között, ahol a hőség kiszárítja az élet minden csíráját, egyszer csak feltűnt egy hős. Ez a hős, dacolva a kihívásokkal, a természet csapásaival Isten éltető szavát hozta el az embereknek (eddig a shirk, azaz társállítás és innen kezdődik a bid’ah). Engem kövessetek, mondta, majd kezét az ég felé emelte és így szólt: Isten azt üzente általam, hogy ne Mohamedet kövessétek, hanem engem, mert az ima nem kötelező …. és ettől kezdve bid’ah.” Ez csak példa volt!
Erről szól a Korán ide vonatkozó verse:

Vagy társaik (bálványaik) vannak tán, mik olyan vallást törvényesítettek számukra, mit Allah nem engedett meg? Ha lett volna Ítélő Szó, elrendeződött volna dolguk. A bűnösökre fájdalmas büntetés vár. (Korán 42:21)

Semmi sem létezhet Allah engedelme nélkül. Hogy mondhatják a bálványimádók, akik hamis istenségek szolgálatában állnak: „Miért engedi ezt Allah, ha tilos?”