Budapest új főépítésze visszacsalná az agglomerációból az embereket a városba – íme a terve!
Budapest főépítésze nem szeretne nagy családi házas övezeteket látni Budapest környékén, nem akarja, hogy szétterüljön a város. Az egykori gyártelepek helyén építene lakóövezetet, oda költöztetné vissza az agglomerációból az embereket, ő így csökkentené a dugókat.
Forrás: Erő Zoltán, Budapest főépítésze – Forrás: ujbuda.hu
Február elsejétől új főépítésze van Budapestnek. Erő Zoltán a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, azóta az iskola egyetemi docense. A Palatium Stúdió Kft. egyik alapítója, emellett pedig a Kortárs Építészeti Központ alapító kurátora is.
Kinevezéssel kapcsolatban a főváros közleményt adott ki, melyben a főpolgármester, Karácsony Gergely azt mondja: „Megtiszteltetés, hogy Erő Zoltán Budapest új főépítészeként csatlakozik a csapatunkhoz. Tapasztalata, szakmai felkészültsége és kreativitása egyszerre lesz garancia a főváros építészeti értékeinek megóvására és egy bátor, innovatív városépítés megkezdésére.”
Erdő Zoltán interjút adott az Indexnek. Ebben arról is beszélt, hogy milyen Budapestet szeretne. Mint mondja, két szóban össze tudja foglalni: kompakt várost. „Ezt a kifejezést nem én találtam ki, több mint húsz éve használjuk. A lényege, hogy az elhagyott ipari területek, átmeneti zónák felélesztésével mentesíteni lehet a várost a további terjeszkedéstől.” – mondja.
Az új főépítész így folytatta: „Mindig vannak urbanisztikai ártalmak, amiket megtapasztal a világ. Az elmúlt évtizedekben a legjellemzőbb probléma az urban sprawl, a városszétfolyás lett. Kiderült, hogy az állandóan bővülő családi házas lakóövezetekre épülő városfejlesztés, vagyis az amerikai álom kiteljesítése fenntarthatatlan.
300 ezren ingáznak az agglomerációból
Kérdés, hogy tudunk-e tanulni mások hibáiból, vagy minden betegséget el kell kapnunk ahhoz, hogy kigyógyuljunk belőle. Igaz, Budapest nem tízmilliós város, és nem is 30 milliós megapolisz. De azt látjuk, hogy a fővárosban és a vonzáskörzetében harminc éve is ugyanúgy két és fél millió ember élt, mint most – miközben Budapest elvesztett 300 ezer lakost. Ezek az emberek most az agglomerációban élnek, és nap mint nap ingáznak.
Ezen lehet javítani, fejleszteni a közösségi közlekedést, szebb és gyorsabb vonatokat indítani, de a megoldást valójában a kompakt város jelenti, ahol kisebb távolságban érhetők el a szükséges intézmények, munkahelyek.” – mondta a főépítész.
Arra a kérdésre, hogy a városon belül milyen új területek jöhetnek szóba lakóövezetként, azt válaszolta, hogy szere „Vannak már pozitív példák, ahol különösebb külső segítség nélkül is zajlik ez a kívánatos folyamat, olyan átalakuló volt ipari zónák, ahol rengeteg új lakás épül, és a városmagtól négy kilométerre vannak, nem 24-re.
Természetesen elsősorban az értékesebb területekről van szó, a Duna partján, vagy a dél-budai átmeneti zónában. Vannak aztán olyan részek, ahol üzleti alapon nem tud beindulni az átalakulás, mert mondjuk olyan szennyezett a talaj, hogy annak a semlegesítését nem tudják fedezni a telekárak. Ilyen potenciálisan jó hely lehet például a Rákosrendező.
Ennek nagyon jók a közlekedési kapcsolatai, ideális esetben az M1 metróval is feltárható, millió terv született már a hasznosítására. Ráadásul csak egyetlen tulajdonos van, a MÁV. Ugyanakkor olyan szennyezett a talaja, hogy csak külső segítséggel éri meg lakóövezetté alakítani.
Említhetném még a kilencedik kerületi rozsdaövezetet, ahol az átalakulás már túllépett Középső-Ferencvároson, és Külső-Ferencvárosnál tart. Nagyon sajnálom a Közvágóhíd bontását, mert egy értékes ipari emlék volt, de erre a környékre is igaz, hogy egy egykori ipari területet, amelynek nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak – itt megy az 1-es és a 2-es villamos – normális dolog lakóövezetté alakítani.”
Az új főépítész tehát szeretné az agglomerációból visszahozni az embereket a fővárosba. Új lakóövezeteket alakítana ki jó közlekedéssel, így csillapítaná a dugókat.
