Kezd egyre inkább visszatérni a járvány előtti számaihoz a turizmus és a szálláshelyek forgalma, miközben egy újabb lavina zúdult rá a hotelekre: az energiaárak sok szálloda, fürdő, múzeum, színház, vendéglátóhely, és még sok-sok más típusú létesítmény működését megingatta. Már augusztusban is több vidéki szálláshely döntött úgy, hogy átmenetileg, vagy végleg bezárja a kapuit, azóta pedig nagyobb szállodákról is hasonló bejelentések érkeztek. A bezárási hullámnak még biztosan nincs vége, most az augusztus-szeptember-októberi időszakra vonatkozó összefoglaló cikkünkben az eddig bezárt szállodák közül mutatunk be néhányat. - írja a Portfolio

Júliusban és augusztusban már írtunk róla, hogy a magas energiaárak miatt csődhullám indulhat a szállodapiacon, de az éttermek, vendéglátóhelyek, fürdők, színházak, múzeumok és még jó néhány magas energiaigényű létesítménytípus is a bezárással néz szembe. A wellness szállodák különösen kitettek a rezsiszámlák növekedésének, akár több száz millió forinttal is megnőhet az éves üzemeltetési költségük, amit egyik napról a másikra nem feltétlenül tudnak kigazdálkodni. Persze a fővárosi szállodáknál sem egyszerű megoldani - még ha a turisták számával nincs is gond - ha 50 millió forintról 200 millióra emelkedik az éves energiaköltség.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke nyár végén azt saccolta, hogy a vendéglátóhelyek 30-50%-a, míg a hotelek 20-25%-a zárhat be a következő időszakban.

Összesített számok egyelőre nincsenek, arról viszont be tudunk számolni, hogy a kedvező turisztikai adatok ellenére is szinte hetente érkezik egy-egy bejelentés egy szállodáról, ami az őszi/téli időszak alatt, vagy egyelőre bizonytalan ideig, vagy akár végleg kénytelen bezárni a kapuit.

A vendégéjszakák száma eddig jól alakult

Bár a magas energiaárakon a jó foglaltsági adatok nem tudnak segíteni, a profiton és a bezárás kitolásán azért igen. Az eddigi vendégéjszakák száma egyelőre jól alakult, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja alapján az idei augusztus a tavalyihoz képest jobb, a 2019-es Covid előtt szinthez képest viszont még gyérebb volt: 2021-hez képest a vendégéjszakák száma országos szinten 7,5%-kal, Budapesten 63,2%-kal, a Balatoni régióban 0,6%-kal nőtt. A fővároson kívüli szállodákban 4,7%-kal csökkent, azaz a hazai szállodák augusztusi teljesítményét a fővárosi hotelek iránti kereslet kiugró növekedése határozta meg.

2019 augusztusához, valamint az előző évekhez hasonlítva már nem lehet növekedésről beszámolni, ugyanakkor érezhető volt idáig, hogy kezd az iparág kilábalni a járvány utáni sokkhatásból. Összességében tehát azt lehet látni, hogy

az év első 8 hónapjában a szállodai vendégéjszakák száma 2021 hasonló időszakához képest országos szinten +95,1%-kal nőtt, de 2019-hez hasonlítva 20,8%-kal kevesebb lett.

Az igazán fontos kérdés azonban a jövőre vonatkozik, méghozzá arra, hogy milyen lesz a szállodák őszi és téli foglaltsága - a magas fűtésszámlálk időszakában. Eddig ugyanis úgy tűnik, hogy a magasabb, 60-70%-os előfoglaltsági adatokat tapasztaló szálláshelyek igyekeznek a magas energiaköltségek mellett is valahogy túlélni, ott, ahol viszont csak 30%-os előfoglalást tapasztaltak a következő hónapokra, inkább a bezárás mellett döntöttek.

Ezek alapján a Balaton térségében az októberi előfoglalások (még a szeptemberben beérkezett adatok alapján) viszonylag jónak bizonyultak, a budapesti és a vidéki összesített térség pedig még annál is jobbnak. Összehasonlításképpen, 2022 szeptemberében a Balatonnál összesen - a magánszálláshelyekkel, kempingekkel, szállodákkal együtt - a Magyar Turisztikai Ügynökség 593 ezer vendégéjszakát számolt, - ebből 56,2% volt a szállodák részesedése - az előfoglalások alapján pedig 388 ezer vendégéjszaka volt minimum októberben a térségben. Novemberre ez a szám 221 ezer.

Budapesten szeptemberben 936 ezer volt a vendégéjszakák száma - ebből a szállodákban töltött éjszakáké 57,8%. Az előfoglalási adatok alapján pedig októberre, minimum 1,08 millió vendégéjszaka volt várható az összes szállástípusra vonatkoztatva. Novemberre 474 ezer vendégéjszakaszámot prognosztizálnak - még a szeptemberben beérkezett előfoglalások alapján.

A vidéki régióban szeptemberben 2,1 millió vendégéjszakát regisztrált a Turisztikai Ügynökség az összes szállástípusnál, a szállodák ebből 50,8%-ot tettek ki. Októberre 1,64 millió volt az előfoglalási vendégéjszakaszám, míg novemberre 812 ezer.

A vidéki szállodák kezdték a "bezárási" sort

Bár az összesített turisztikai mutatók jónak bizonyulnak, ez még nem jelenti azt, hogy minden szálloda ki tudja gazdálkodni a sokszorosára növő energiaköltségeket. A következőkben azokból a szállodákból mutatunk be néhányat, amelyek bejelentették a bezárásukat az elmúlt hónapokban.

Már augusztus végén - szinte elsőként - bejelentette a 60 szobás nagyatádi Hotel Solar vezetősége, hogy a megnövekedett energiaárak és a várhatóan kevesebb vendégforgalom miatt öt hónapra - november elejétől március végéig bezárnak. A számításaik szerint a fűtési időszakban havi 2 millió forintról 6 millióra nőtt volna a gázszámlájuk, amit nem tudnak kigazdálkodni.

Pár nappal később ugyanebben a kisvárosban a 18 szobás Park Hotel és Étterem vezetősége is a bezárás mellett döntött, ők azonban végleg abbahagyják a vendégek fogadását. A szálloda gázszámlája a havi 500 ezer forintról 3,5-4 millió forintra emelkedett volna, aminek a kitermeléséhez az eddigi 11,5 ezer forintos szobaárat 30-35 ezer forintra kellett volna emelniük. Nyár végén arról számoltunk be, hogy csak ezen a településen a négy szállodából csupán egy marad tervezetten nyitva a téli időszak alatt is.

A soproni Lövér Szálloda végleges bezárásáról is hírt adtunk, a tulajdonos Danubius Hotels és az bérlő/üzemeltető Bartha Hotel Kft megszüntette a szállodára vonatkozó üzemeltetői, bérlői szerződést. A szálloda 39 év után zárja be kapuit november 1-től.

A Balaton környékéről is érkezett már szállodabezárási bejelentés, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportjában számolt be Szijártó Csaba, a balatonkenesei Hotel Marina Port igazgatója, hogy októberre gyenge a kereslet, csupán 30% alatti kihasználtsággal számolnak, egyrészt emiatt tervezik, hogy november elején 5 hónapra bezárnak. A bezárás másik oka természetesen az energiaárak növekedésében keresendő, a gázért 263%-kal, az áramért 174%-kal kell többet fizetnie a szállodának, mint a múlt évben. 2023-ra nem kötöttek a gázszolgáltatóval szerződést, mert a gázért már tízszer magasabb árat ajánlottak. A téli időszakra tervezett bezárás idején saját forrásból korszerűsítik a szálloda energetikai rendszerét, napelemeket, hőszivattyúkat építenek be.

Bár az eddigi felsorolásban vidéki szállodák voltak, Budapesten is van példa: átmenetileg, várhatóan négy hónapra az ország legnagyobb, 499 szobás hotele is bezárásra kényszerül, a Danubius Hotel Hungária a téli hónapokban a jelenlegi foglalások és a magas energiaárak mellett nem tudja fenntartani a hatékony működést, így november 1-től várhatóan 2023. február 28-ig üzemszünet lesz. Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Turizmus.com-nak, hogy a novembertől ideiglenes üzemszünet alatt lévő Danubius Hotel Hungariában dolgozó összes alkalmazottról gondoskodnak majd. Novembertől a Danubius Hotels nyolc szállodája üzemel továbbra is Budapesten, Bükön és Győrben. A szállodalánc az őszi-téli szezonban számos fejlesztést hajt majd végre a hotelein.

A strandfürdők sem állnak sokkal jobban a bezárások tekintetében:

• Szeptember elsejétől szünetel a Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő működése
• A fűtési idény kezdetétől bezár a balatonboglári Urányi János Sport és Szabadidő Központ hozta meg azt a döntést, hogy határozatlan ideig zárva tartanak.
• Októbertől előreláthatóan legalább jövő májusig szünetel a termálvíz miatt eddig télen is nyitva tartó Jászapáti Strandfürdő.
• Bezárja kapuit december 19-től a szegedi Anna Fürdő, és a tervek szerint március 3-ig biztosan nem is nyitnak újra.
• Október 17-től a mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdő épületében lévő uszodát és élményfürdőt is határozatlan időre bezárják, de itt a gyógyfürdő többi része (azaz a gyógymedencék, a jacuzzi, és a gyermekpancsolók) továbbra is nyitva maradnak.
• Miskolcon a Selyemréti strand húzza le ideiglenesen a rolót, illetve a Barlangfürdő is bezárt volna, de az önkormányzat és turisztikai vállalkozások összefogása révén újra megnyitották a miskolctapolcai Barlangfürdőt. A város önkormányzata vállalta, hogy az átmeneti zárva tartás melletti rezsidíjhoz, egyéb költségekhez szükséges 100 millió forintos támogatás mellett további 22 millió forintot biztosít a nyitáshoz.
• Eredetileg Székesfehérváron a Csitáry uszoda is bezárt volna, de egy 80 millió forintos támogatással fedezni tudják a költségnövekedés 70-80 százalékát, a többit pedig a város biztosítja. Így a tervezett október 31-i bezárás helyett december 31-ig biztosan üzemel a fehérvári uszoda.

Mi lesz ezután?

Akik nem zárnak be ott a megújuló energiaforrások beüzemelése kerülhet most a prioritási sorrend elejére, ha eddig esetleg nem lépték ezt meg a szálloda üzemeltetői, tulajdonosai. Sokan nyílászárócserékkel, hőszivattyú beépítéssel, napelemek telepítésével kívánják megoldani a kialakult energiakrízist, illetve olyan költségcsökkentő praktikákra is számítani kell a hotelekben, hogy például kevesebb vendég esetén szakaszos üzemeltetésre állítják át az egyes élményelemeket - például kevesebb szauna fog üzemelni.

A meglévő gáz- és áramszerződések is segíthetnek, hogy a szálláshelyek kihúzzák ezt az időszakot, aki korábban előre szerződött egy kedvezőbb tarifára, annak kevésbé kell, hogy fájjon a feje még legalább az idei évig. Jövőre azonban újabb nehéz hónapok jöhetnek, a nagyobb volumenű energetikai beruházásokat ugyanis egy-két hónap alatt nem lehet megvalósítani.

December elején a novemberben bejelentett bezárásokról is beszámolunk. (Portfolio)