Bűnszervezet irányításával vádolják Simonka Györgyöt, a neje és az unokahúga is vádlott
A 24.hu információi szerint, nemcsak Simonka Györgyöt, hanem lassan kiterjedt családját is bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség. - írja a 444.hu.
Simonka György feleségével és édesanyjával szavazni indul Pusztaottlakán a 2010-es országgyűlési választás második fordulójában. Fotó: Lehoczky Péter / MTI
Az ügyészség a fideszes parlamenti képviselő neje, Simonkáné Gábor Marianna és unokahúga, Tóth Renáta ellen már vádat is emelt, de a lap szerint Simonka édesanyja is az ügyészség látókörébe került.
A vád szerint Simonkáné és Tóth több olyan gazdasági társaságban volt tulajdonos vagy tisztségviselő, amely részét képezte a céghálónak, aminek a segítségével Simonkáék végrehajtották a költségvetési csalásokat. Simonkáné például cégvezető volt a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben, melynek tevékenysége a politikus és 32 társa elleni vádemelés központi eleme.
Simonka 77 éves édesanyja az ügyészség szerint szintén több, gyanús tevékenységet végző cégben volt tulajdonos. Az ügyészség szerint előfordult, hogy egy külföldi cég Simonka édesanyjának magánszámlájára utalt 30 millió forintot.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy vádat emeltek Simonka és társai ellen 1,4 milliárd forint kárt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, de más részletet nem árultak el, így azt se, hogy kiket gyanúsítanak még. Azt, hogy Simonkára 8,5 év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kérnek, a Magyar Narancs tudta meg.
A vád szerint Simonka, miután képviselőként tudta, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti (TÉSZ) rendszer jelentős támogatásokhoz juthat majd EU-s és magyar költségvetési forrásból, közeli családtagjai és bizalmasai részvételével céghálót épített ki a vissza nem térítendő támogatások megszerzésére, hogy a pénzt majd saját hasznukra fordítsák. Simonka ugyan ügyelt arra, hogy az érintett társaságok cégjogi szempontból ne legyenek hozzá köthetők, de ügyelt rá, hogy azok vezető tisztségviselői, tulajdonosai könnyen befolyásolható és irányítható családtagjai, vele hosszabb ideje alárendeltségi viszonyban levő munkatársai legyenek.
Ez alapján arra jutottak, hogy bár papíron Simonkának nem volt köze ezekhez a cégekhez, azok valójában egyetlen, szigorú hierarchia alapján Simonka által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben Simonka vezető szerepe egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. Ő határozta meg például a cégek stratégiáját, hogy melyik beruházást melyik cég valósítsa meg, és hogy milyen beszerzési láncolattal próbálják leplezi a túlárazásokat. Azt is ő határozta meg, hogy a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét, esetenként akár 45 százalékát kell visszafizetni zsebbe.
Az ügyészség szerint a bonyolult cégháló kiépítése nem csupán a hatóságok, hanem a csalásban részt vevő többi szereplő félrevezetését is szolgálta, Simonka vigyázott rá, hogy a szervezet tagjai ne tudjanak a többiek által megvalósított cselekményekről, vagyis ne legyenek tisztába a Simonka rendelkezésére álló haszon tényleges mértékével. Az ügyészek szerint Simonka emellett gondosan ügyelt arra is, hogy ne hagyjon bizonyítékokat. Az egyeztetéseket a legszűkebb körben tartotta, ezekre senki nem hozhatott telefont. Simonka külön figyelmeztetett mindenkit, hogy a csalásokkal kapcsolatos dokumentumokat kizárólag pendrive-ra mentsék, bűncselekményre utaló adatot se emailen, se telefonon ne közöljenek egymással. Vagyis határozott lépéseket tett a csalás leplezésére is.
Az ügyészség szerint a pénzek visszaosztásánál Simonka ügylet rá, hogy ne ő vegye át a pénzt. Azt általában neje, vagy más bizalmi embere vette át, de az ügyészek szerint mindenki számára világos volt, hogy ők Simonka nevében járnak el.
