A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és az energiaválság egyaránt komoly nehézségek elé állította a világot, és ezt a gyógyszergyártók is megérezték. A szektor szereplői most kongatni kezdték a vészharangot: uniós szintű gyógyszerhiánytól tartanak.
Miután nemrégiben átfogó nemzetközi kutatás derített fényt arra, hogy a pszichiátria által széles körben reklámozott "agyi kémiai egyensúlyhiány", mint a depresszió kiváltó oka, valójában kitaláció, amire soha nem volt bizonyíték, a mentális egészségügy globális megfigyelő szervezete, a CCHR nyílt levélben szólította fel a Pszichiátriai Világszervezetet, hogy 180 tagjának írja elő: távolítsanak el minden olyan utalást a honlapjaikról és a szakirodalomból, amely szerint a kémiai egyensúlyhiány mentális zavarokat okoz.
Maga az Egészségügyi Világszervezet emelt szót a napokban az emberi jogokat sárba tipró kényszerkezelések ellen, amelyek teljes egészében átszövik a mentális egészségügy rendszerét a világ országaiban, és ez alól Magyarország sem kivétel. A WHO által kiadott júniusi jelentés a megoldásokra is rámutat – úgy tűnik, végre helyre kerülhetnek az emberi jogok a pszichiátria útvesztőiben.
Egy csapat kutató megvizsgálta, hogyan függnek össze a felírt gyógyszerek a COVID-19 fertőzések súlyosságával. Kiderült, hogy a legnagyobb veszélyt jelentő szerekre hazánkban egymilliárd forintnál is többet költ havonta a társadalombiztosító.
Olyan készítményt árulnak az internetek szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére, amelynek alkalmazása akár életveszélyes állapotot is okozhat - közölte a Magyar Kardiológusok Társasága pénteken az MTI-vel.
Még mindig a nemzetközi listák végén kullogunk az életminőséget jelző valamennyi felmérés szerint. Nem javulnak a halálozási statisztikáink, az állam keveset költ az egészségügyre, az emberek túl sokat fizetnek gyógyszerekre - olvasható a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagországának egészségügyét összehasonlító, néhány napja nyilvánossá vált jelentésben.