Az adat első látásra meglepőnek tűnhet a koronavírus járvány által egyik leginkább érintett európai országban. Mi lehet a hátterében? Mi a magyarországi hozzáállás a lehetséges Covid-19 ellenszerére és az oltáshasználathoz általában? Prof. Dr. Mészner Zsófia, védőoltás specialistával beszélgettem.

Brit adatok

A kutatásban résztvevők szerint válaszadók 53% mondta csak, hogy biztosan vagy nagy valószínűséggel venné igénybe a védőoltást, szemben a válaszadók 16%-ával, akik azt állították, hogy biztosan vagy nagy valószínűséggel nem használnák.

Ez a szám azok között különösen magas, akik bizalmatlanok a hagyományos tudománnyal szemben, és azok között, akik nagyobb százalékban utasítják el a védőmaszkok viselését.

A kutatásban résztvevők kora is nagy befolyással volt a védőoltáshoz való viszonyra. A fiatalabb válaszadók között különösen erős volt az ellenérzés. Mind a 16-24 évesek, mind 25-34 év közöttiek 22%-a válaszolta azt, hogy valószínűleg, vagy biztosan nem oltatná be magát. Ez az értek csak 11% volt az 55-75 évesek körében, akikre a vírus nagyobb veszélyt jelent a tapasztalatok szerint.

Mi lehet az adatok mögött?

Dr. Mészner szerint sajnos nem meglepő az adatsor. Úgy látja, sajnos még mindig sokan úgy állnak a koronajárványhoz, hogy az csak a ’rozogákat’, ’amúgy is betegeket’ érinti, és saját idősebb családtagjaikon kívül kevésbé gondolnak bele a vírus szélesebb hatásaiba.

Emellett -teszi hozzá - sokszor az egészségügyi dolgozók sem veszik komolyan a vírus elleni védekezést.  Annak ellenére, hogy az influenzajárvány 2-3 ezer halálesettel jár évente, a magyarországi egészségügyi dolgozók átoltottsága csak 30% körül van.

Emellett fontosnak tartja az ’ismeretlen’ kérdését is. Amíg nem tudunk eleget magáról a kórokozóról, nehéz megmondani az ellenszerét és megítélni a védőoltás hatékonyságát. Ez elbizonytalanítja az embereket. Honnan tudhatjuk, hogy a készülő oltás biztonságos? Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a betegség sokszor tünetmentes, sokszor nem egyértelmű hol kaphatta el a beteg a vírust. Ezt tartja a leginkább veszélyes tényezőnek az új oltások kialakításával és lehetséges jövőbeni használatukkal kapcsolatban. Az új oltások esetében nem feltétlenül a lehetséges mellékhatások jelentik a fő veszélyforrást (bár főleg a gyengébb immunrendszerű betegeknél ezt is fontosnak tartja), hanem az, hogy mennyire hatékonyan lehet számszerűsíteni majd, hogy ki védett a vírussal szemben és mennyi ideig hat a védőoltással szerzett védettség. Ezért tart a most megjelent orosz oltástól is. Mint mondja, szinte semmit nem lehet tudni a vakcináról, annak hatékonyságáról a nemzetközi tudományos közösségben.

Védőoltások Magyarországon

Az említett jelenségek ellenére úgy látja, a magyar társadalom összességében nem oltásellenes.

A hazai oltásellenes tábort szűkítette a járvány. Sokan, akik eddig el akarták kerülni gyermekeik beoltatását, most visszakoznak. Amint a gyakran nyugdíjas korú hazai gyermekorvosok nagy százaléka kiesett a munkából a koronavírus járvány idején, hirtelen sokan elkezdtek ’kapkodni’ az oltások után.

Bár úgy látja Magyarországon nem olyan erős az oltásellenesség, a megfelelő kommunikációt nagyon fontosnak tartja. Szerinte például a H1N1 influenzajárvány idején a rossz kommunikáció sokat ártott a vakcina ügyének. Magyarországon szerencsére sok védőoltás ingyenesen elérhető, vagy akár kötelező is. A probléma az, hogy míg az oltásokhoz való hozzájutás magától értetődik, ezeknek sem az egészségügyi fontosságát, sem a pénzügyi értékét nem kommunikálják eléggé eredményesen a lakosság felé. Az ingyenesen elérhető védőoltások ára akár 150 000 és 200 000 forint között is mozoghat gyermekekként, de a legtöbben nem jutnak elég információhoz erről.

Emiatt tartja fontosnak a megfelelő kommunikációt a jövőbeni Covid-19 oltás esetében is. Tart az oltás kötelezővé tételétől. Úgy látja, hogy egy újabb ’Már megint minden kényszer’ hozzáállást válthatna ki. Bízik benne, hogy Magyarországon a legtöbben önként beadatják a védőoltást, amikor az elérhetővé válik.