Ez új különleges jogrend már 2016 júniusa óta szerepel az Alaptörvényben, ám eddig nem alkalmazták.

Nem csoda, hiszen az előző ciklus java részében nem volt kétharmada a kormánypártoknak, a terrorveszélyhelyzet fogalmát is csak a Jobbik segítségével tudták beépíteni a gránitszilárdságúnak mondott, valójában akkor éppen hatodik módosításán átesett Alaptörvénybe. A terrorveszélyhelyzet tényleges bevezetéséhez pedig hiányzott a stabil, tisztán kormánypárti kétharmad. Mostanáig. - írja a Zoom.hu

A legújabb: a terrorveszélyhelyzet

Ez egy különleges jogrendi típus, amilyenből az Alaptörvény szerint jelenleg hatféle alkalmazható bizonyos konkrét esetekben Magyarországon. Közös jellemzőjük, hogy

hatályba léptetésükkel kisebb vagy nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, súlyos jogkorlátozások vezethetők be.

Terrorveszély-helyzetben például szinte korlátlanul, mert ebben az esetben a kormány törvényeket függeszthet fel, vagy törvényeket felülíró rendeleteket is alkothat.

Eredetileg, a kormány 2016 januárjában ötpárti egyeztetésre bocsátott terve szerint a pontosabban meg nem határozott „terrorfenyegetettségre” hivatkozva lényegében „háborús állapotot” jelentő különleges jogrendet vezethettek volna be, drasztikusan korlátozva az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Úgy, ahogy addig csak háborús helyzetben és fegyveres felkelés esetén volt elképzelhető szigorú közjogi garanciák mellett, nem pusztán a kormány döntése alapján.

A változtatások megszavazásához szükséges kétharmados többség híján lévő Fidesz ezért néhány hónap alatt finomított a tervezeten: a legdrasztikusabb, háborús állapotot idéző néhány pontot elhagyták, illetve 60-ról 30 napra csökkentették azt az időszakot, amikor átmenetileg a terrorveszély-helyzet kormányzati hatáskörben is fenntartható, a parlament kétharmados jóváhagyása nélkül is. Végül még egy ennél is puhább, jelentősen átdolgozott verzió lett a végső.

Tilalmak és korlátozások sora

Az Alaptörvény hatodik módosítása alapján bevezethető, és a honvédelmi törvényben részletezett módon végrehajtható végleges szabályozás szerint a terrorveszély-helyzet ugyan a korábbi tervekkel ellentétben nem a kormány egyedi döntése nyomán rendelhető el, hanem csak az Országgyűlés kétharmadának döntésével, ám a kormánynak így is van módja azonnali lépésekre.

Ugyanis a terrorveszély-helyzet kezdeményezését követően egyes rendkívüli intézkedéseket rendeletben maga is bevezethet, ezek pedig a kétharmados döntésig, de legfeljebb 15 napig érvényesek. Sőt, a Honvédség “bevetésére” – ahogy a törvény fogalmaz “felhasználására” – is lehetősége van a kormánynak már ebben az átmeneti időszakban is.

Az első körbe tartozó, már a kihirdetés kezdeményezését követően bevezethető intézkedések:

• A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma az ország egész területén vagy annak egy részén ideiglenesen megtiltható, illetve bizonyos napszakokra, útvonalakra korlátozható
• Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosság a szükséges időtartamra hagyja el, egyben kijelölhető a kitelepített lakosság új tartózkodási helye
• Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását – ez a kijárási tilalom
• Közterületen tartandó rendezvény vagy nyilvános gyűlés “a védelmi érdekek sérelme esetén” megtiltható
• A közigazgatás, a védelmi igazgatás, a Honvédség és más szervek esetén elrendelhető a túlmunka, illetve bizonyos munkakörök egyszerűsített feltöltése
• Különleges irányítási, illetékességi szabályok vezethetők be a közigazgatásban, azon belül az államigazgatásban
• A “szükséges mértékben” bevezethető a katonai légiforgalmi irányítás a magyar légtérben és a polgári repülőtereken is
• A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjai és eszközei kirendelhetők az ország védelme és a honvédelem szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére
• A “nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető” államok, természetes és jogi személyek, továbbá szervezetek érdekeltségei zárolhatók, tulajdonuk korlátozható
• Speciális terrorelhárító intézkedések vezethetők be
• A nemzetközi egyezményeket is figyelmen kívül hagyva szigorítható az államhatár forgalmának ellenőrzése
•  
• Bevezethető az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzése
• Korlátozható, megtiltható a közigazgatási, honvédségi és rendvédelmi létesítményekbe való belépés, az oda vezető közforgalom, továbbá elrendelhető az erre közlekedők átkutatása, és az őrizetlenül hagyott, ismeretlen eredetű tárgyak megsemmisítése

A második körbe az Országgyűlés terrorveszély-helyzetet kihirdető döntését követően bevezethető további intézkedések tartoznak. Ezek egy része kifejezetten a Honvédségre vonatkoznak, de van, ami az állampolgárokat is érinti. Ez pedig eléggé lényeges, mivel ez alapján elrendelhető, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

A terrorveszély-helyzeten kívüli további különleges jogrendek:

Rendkívüli állapot: Hadiállapot beállta vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén kétharmados többséggel hirdethető ki a rendkívüli állapotot. Ez a jogrend közvetlen háborús veszélyre, a hadiállapotra alkalmazható. Irányítói jogkörrel a Honvédelmi Tanács – elnöke az államfő, tagja a kormányfő, a házelnök, a frakcióvezetők, a miniszterek és tanácskozási joggal a vezérkari főnök – rendelkezik, gyakorlatilag teljhatalommal bír az élet szinte minden területén.

Szükségállapot: Szintén kétharmaddal hirdethető ki a szükségállapot, méghozzá a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, súlyos, erőszakos cselekmények esetén. Szükségállapot idején is erős jogkorlátozások vezethetők be, de itt a fő szerepet nem egy tanács, hanem az államfő viszi. Szükségállapot idején – szükség esetén – a Honvédség is bevethető.

Megelőző védelmi helyzet: Az ugyancsak kétharmaddal elrendelhető megelőző védelmi helyzet a békeidőhöz képest magasabb fokú védelmi készültséget jelent a közigazgatás és a rendvédelmem területén. Célja a jogrend és az államigazgatás egységének a megvédése külső fegyveres támadás esetén. Ez esetben a kormány van felhatalmazva különleges intézkedések elrendelésére. Ez tulajdonképpen a rendkívüli állapot, vagyis egy háborús helyzet “előszobája”.

Váratlan támadás: A kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén rendelheti el a támadás elhárítására, a törvényes rend, az élet-, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetéséig. Ez a jogrend az 1990-es években Magyarország szomszédságában dúló háborúk során az esetlegesen betörni szándékozó fegyveres csoportokkal szembeni gyors fellépés lehetőségét teremtette meg.

Veszélyhelyzet: Ez a különleges jogrend “az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint ezek következményeinek az elhárítása” céljából alkalmazható, vagyis klasszikus, de súlyos a katasztrófavédelmi helyzetben.

zoom.hu