h i r d e t é s

Csőd szélén vannak a magyar pálinkafőzők

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Csőd szélén vannak a magyar pálinkafőzők

2019. április 10. - 07:56

 

A kormány az otthoni pálinkafőzés helyzetbe hozásával eleve nehéz helyzetbe hozta a több adóteherrel sújtott kereskedelmi forgalomba kerülő termékek készítőit. - írja a napi.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Mészáros János

Viszont a laza, háztáji főzésre vonatkozó szabályok hatósági betartása is lehetetlen. Az állami fenntartású Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) azt állítja, hogy a láthatatlan konkurencia támogatásával a kormány lényegében elpusztítja a kereskedelmi forgalomra termelő szereplőket. A szervezet tárgyalni akar a probléma megoldásáról a szaktárcával.

Az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék elburjánzása.

A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, a kormány intézkedések nélkül hamarosan ki fogja végezni az elsőszámú hungarikumként számon tartott pálinkát

- írja közleményében az érdekvédelmi szervezet.

A PNT szerint a haldoklik a pálinkapiac, amelyben komoly szerepe van annak, hogy a kormány a Brüsszel folytatott nagy pálinkaháborúban egy a hatóságok által nehezen ellenőrizhető keretrendszert hozott létre az otthoni pálinkafőzés megmentéséhez. A tanács szerint

a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

Felidézik, hogy 2000 és 2010 között azért lehetett sikeres a magyar kereskedelmi pálinka, mert akkor kedvező piaci és jogszabályi körülmények voltak, majd 2010 és 2015 között mind a magán-, mind a bérfőzés jövedékiadó-mentessé vált. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.

De a kusza rendszerben a magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal razziáin lefoglalt mennyiségekből lehet következtetni a feketekereskedelem nagyságára: "az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV.

Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával.

Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint NETA, 335 ezer forint áfa)

- írja közleményében a Pálinka Nemzeti Tanács.

A vélhetően nagy volumenű illegálisan terjesztett kerítésszaggatókkal szemben, amelyeket különösebb ellenőrzés nélkül árulnak, a kereskedelmi pálinka egyre nehezebb helyzetbe kerül az adóterhek növekedése miatt is. A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától "népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer", fogyasztása népegészségügyi kockázatot jelent, így arra plusz adóteher is rakódik.

A kereskedelmi és bérfőzdék működését ellehetetlenítik a túlszabályozások, pedig ezek a piaci szereplők nem csak sejtésekre alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását

 - jelentette ki a PNT a közleményben.

A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.

napi.hu


 

h i r d e t é s