A belarusz és az orosz hadsereg közös hadgyakorlatot tart ejtőernyőseinek épp a lengyelországi határszakaszon, ahol több ezer illegális bevándorló várja, hogy a lengyel határőrség átengedje Nyugat-Európa felé. Az orosz hadsereg pár bombázója már két nappal ezelőtt berepülte a térséget.

Több európai politikus is attól tart, hogy a hónapok óta súlyosbodó viszály a belarusz rezsim és az Európai Unió között fegyveres konfliktussá élesedik, de elemzők szerint egyelőre sem a közvetlenül szemben álló, sem az áttételesen érintett államok nem érdekeltek ebben. Ezt jól mutatják az eredménytelen politikai egyeztetések.

Putyin érdektelenséget mutat

A leköszönő német kancellár, Angela Merkel az orosz elnökkel tárgyalt erről telefonon abban a reményben, hogy sikerül elérnie, Moszkva ne támogassa tovább Minszket ebben a konfliktusban. Csakhogy Vlagyimir Putyin tartja magát ahhoz, hogy az orosz vezetésnek semmi köze a belarusz-lengyel határon kialakult helyzethez. Szerinte ezt a Nyugat magának köszönheti egyrészt azért, mert jelentős szerepe van a Közel-Kelet, illetve Közép-Ázsia élhetetlenné tételében, másrészt azért, mert nem rendezi kapcsolatát a belarusz vezetéssel. Az orosz államfő egy szombati tévéinterjúban is csak annyit mondott a belarusz elnök Brüsszelnek címzett fenyegetésére, hogy reméli, Lukasenka nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket. Ezzel ugyanis megsértené a tranzitmegállapodásukat.

Eközben az orosz külügyminiszter és az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot is visszautasította, hogy orosz gépeken tömegesen érkeznének illegális bevándorlók Belaruszba. A cégvezetés azt hangsúlyozza, hogy nincsenek is olyan járataik, amelyek részt vehetnének egy efféle konspirációban.

Egyelőre csak Ankara lépett

Az uniós vezetés újabb szankciókkal fenyegeti a belarusz politikai vezetést, amelynek tagjaira már korábban kivetett büntetőintézkedéseket a belarusz ellenzék üldözése miatt. De döntés még nincs az ügyben.

A török kormány viszont meglepő bejelentést tett a hét második felében, a Türk Tanács ülése után, ahol a magyar kormányfő és hat minisztere is ott volt. A bejelentés lényege, hogy Törökországban nem szállhatnak repülőgépre Belarusz felé a közel-keleti és közép-ázsiai bevándorlók.

Orbán Viktor szerdán érkezett Ankarába, ahol az államfő, Recep Tayyip Erdogan fogadta, majd a két politikus tárgyalt is egymással. (A magyar kormányfő ankarai útja egybeesett a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének brüsszeli bemutatkozásával is, aminek tükrében még érdekesebb fejleményeket ígér az ankarai bejelentés.)

A politikusok egyezkednek, az emberek közben megfagynak a határ menti hegyvidéken

A segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a lengyel-belarusz határ egy hegyvidéken át húzódik, ahol máris beköszöntött a tél, és a menedékkérők, akiket a belarusz hatóságok nyugat felé terelnek, nagyon nehezen élnek túl a fagypont alatti, nyirkos hidegben.

A lengyel rendőrség tájékoztatása szerint pénteken újabb holttestet találtak a határ közelében. A fiatal szíriai férfi halálával már 11 – más adatok szerint 9 – főre emelkedett a Lengyelország és Fehéroroszország határán kialakult válság halálos áldozatainak száma.

Pénteken az ENSZ is megüzente a feleknek helyettes szóvivője által, hogy konfliktusuk megoldásában nem használhatnak eszközként embereket, "mert ők nem zálogtárgyak, hanem emberi lények. Úgyhogy nincs fontosabb, minthogy az alapvető szükségleteik és jogaik érvényre jussanak végre."

Litvánia nem hátrál

A litván kormány volt az első, amely azzal vádolta a belarusz vezetést, hogy bosszúból hajtja az illegális bevándorlókat a határra. Vilnius ugyanis jóval az uniós szankciók előtt lépett: azonnal befogadta a belarusz ellenzék vezetőit a tavaly augusztusi, azóta is vitatott elnökválasztás után.

Litvánia Belarusszal közös határszakaszán tűntek fel először a menedékkérők, akiket a belarusz határőrség kifejezetten átsegített a határ túloldalára. A litván határőrök kímélet nélkül igyekeztek visszatoloncolni az illegális belépőket, amiért Nyugatról is kritika érte Litvániát. A legnépesebb balti állam kormányát ez nem érdekli, legutóbb pénteken jelentette ki, hogy bár nem épít falat a kritikus határszakaszra, képes és elszánt megvédeni azt az illegális migrációval szemben.

A lengyel parlament viszont megszavazta egy hete, hogy épüljön masszívabb szögesdrót a Belarusszal közös határra, illetve erősítsék meg az ottani infrastruktúrát. Az új lengyel jogszabály értelmében bárki visszatoloncolható Belaruszba, ami ellentmond a menekültekre vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak - emlékeztetnek jogvédő szervezetek. (Euronews)