A török választások az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest meglepő eredménnyel zárultak: nem elég, hogy a kormánypártok megtartották a parlamenti többségüket, Recep Tayyip Erdoğan is 5%-ot vert legfőbb kihívójára, és csak fél százalékkal maradt el az első fordulós győzelemtől. A kialakult helyzetben az ellenzéki elnökjelöltnek a május 28-áig hátralévő napokban több mint 5 százaléknyi új szavazót kellene szereznie, aminek a legkézenfekvőbb módja a pontosan ekkora támogatottsággal rendelkező harmadik számú jelölt, az ultranacionalista Sinan Oğan támogatóinak a meggyőzése. Ez a feladat azonban nem ígérkezik egyszerűnek, ráadásul Erdoğan is pályázik a támogatóira. Az ellenzék feladata mindazonáltal nem teljesen reménytelen, van néhány pont, ahol javíthatnak még a támogatottságukon. - írja Portfolio

Törökország történetében első alkalommal kerül sor a választásokon második fordulóra. Ezúttal sem a országgyűlési választások miatt, mivel az új parlament, amelynek egyötödét (121 fő) női képviselők alkotják, nemsokára össze fog ülni. Az ok az elnökválasztás, mivel egyik jelölt sem tudott az első fordulóban 50%+1 szavazatot szerezni, így két hét múlva megint az urnákhoz járulhatnak a választók, amiben segítséget fog jelenteni, hogy a Turkish Airlines bejelentette, utasai jogosultak a május 28-ra szóló foglalásaik ingyenes módosítására, törlésére vagy visszatérítésére.

A hatpárti összefogás

Kemal Kılıçdaroğlu menesztette pártja információs és kommunikációs technológiákért felelős elnökhelyettesét, állítólag azért, mert az urnák felnyitását követően nem sikerült kezelnie az adatáramlást. Ez megmagyarázza, hogy miért tűnhetett sokáig úgy a párt számára vasárnap éjjel, hogy az elnökjelöltjük az élen van, amikor végig érdemben le volt maradva.

A Teneo elemzése szerint az ellenzéki CHP párt vezetője, Kemal Kılıçdaroğlu elnökválasztás második fordulója után valószínűleg lemond pártelnöki tisztségéről, és utódja Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármester lesz. Ami a CHP-t illeti, radikális változásra van szüksége a kampány során, mivel a gazdaság rossz állapota és a közelmúltbeli földrengések ellenére a fő ellenzéki párt 2018-hoz képest mindössze a 3%-kal több szavazatot szerzett.

A CHP sokat adott a hatpárti ellenzéki szövetségnek, de valószínűleg csak 130-132 mandátummal fog rendelkezni a parlamentben, miközben az hatpárti összefogás kisebb pártjai (DEVA, a Gelecek, a Saadet és a DP), annak ellenére, hogy kevés szavazatot hoztak a fő ellenzéki blokknak, a CHP listáján indulva mintegy 38-40 parlamenti helyet tudtak szerezni. Mivel a DEVA és a Gelecek korábban Erdoğan pártjából vált ki, egyes képviselői a Teneo szerint arra is hajlamosak lehetnek, hogy ismét átálljanak majd az AKP-hez. Érdekesség, hogy a hat pártvezető közül egyikük sem indul a parlamenti választásokon, vagyis nem lesz helyük az új parlamentben, ami megnehezítheti majd a pártvezetői munkájukat, és a nyilvánosság előtt is korlátozottabb lesz a szerepvállalásuk.

Az İYİ párt, ahhoz képest, hogy néhány hónappal ezelőtt 16-17%-ra mérték, csak 9,75%-ot ért el. A szövetségi kényszerek túl sok szavazatba kerültek, így a Teneo szerint az is kétséges, hogy a párt az elnökválasztás második fordulója után is kitart-e az ellenzéki összefogás mellett.

Az ellenzéki összefogásban sokan úgy értékelik, hogy az İYİ következetlen politikája miatt nem tudták növelni szavazatarányukat. Részben azért, mert az elnökjelölt-állítási folyamat véghajrájában pár napra "felálltak az asztaltól", ami nem tett jót sem a pártnak, sem a szövetség egészének. Az İYİ egyik munkatársa szerint van igazság abban az állításban is, hogy nem minden İYİ-szavazó szavazott Kılıçdaroğlura, így most ezen is próbálnak majd változtatni.

Sinan Oğan, a nacionalista szultáncsináló

A kormánypárti Hürriyet című lap elemzője szerint a harmadik helyen végzett köztársaságielnök-jelölt, Sinan Oğan a második fordulóban Erdoğant fogja támogatni, és ha nem így tenne, akkor sem tudja meggyőzni saját nacionalista és kemalista bázisát, hogy a HDP által támogatott ellenzéki szövetségre szavazzon.

Sinan Oğan, és a mögötte álló ATA összefogás 5,17 százalékos eredménnyel 2 millió 829 ezer 634 szavazatot szerzett, és az elnökválasztás második fordulójának kulcsa lett. Oğan öt feltételt szabott ahhoz, hogy Erdoğant vagy Kılıçdaroğlut támogassa a második fordulóban.

Ezek közül kettő a török nacionalizmushoz köthető, de a feltételek között szerepel a 13 millió menedékkérő hazaküldése, a gazdasági válság fő okait jelentő kamat-, inflációs és eredményspirál megszüntetése, valamint a "terrorista szervezetektől" és azok politikai struktúráitól való elhatárolódás is.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy az ellenzéki Cumhuriyet újság szerint a két elnökjelölt között 2,5 millió szavazat különbség volt, miközben Törökországban összesen több mint 5 millió a Szíriából érkezett, török állampolgársághoz jutott emberek száma. Az újság szerint ez a tömeg Erdoğanra szavazott, aki nélkülük elveszítette a választást, így részben ennek tükrében kell elemezni kell a Sinan Oğanra adott 5,17 százaléknyi szavazatot.

Oğan szerint az egyezkedések második szakasza nem folytatódhat, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek:

A terrorista szervezetektől, különösen a FETÖ-től, a PKK-tól és a Hezbollahtól való elhatárolódás elengedhetetlen, más kérdéseket csak ezután tárgyalunk.

A kurd iszlamista HÜDA-PAR, amely lényegében a 20. század végén Délkelet-Törökországban aktív Hezbollah politikai utódja, évek óta Erdoğan szövetsége.

A BBC török adásának nyilatkozva Oğan elmondta, hogy egy-két napon belül bejelentik, kit támogatnak a második fordulóban. Szerinte azok a szavazók, akik rá szavaztak, az általa támogatott jelöltre fognak szavazni a második fordulóban. Oğan azzal érvelt, hogy az általuk támogatott jelölt kényelmesen fog nyerni.

Mindannyiukat elvisszük, mert a mi szavazótömegünk a leghűségesebb szavazótömeg Törökországban. De nem fogunk egymagunk dönteni. Mivel ezzel a választói tömeggel konzultálva fogunk dönteni, ennek a választói tömegnek az akarata szerint fogunk cselekedni.

Az ultranacionalista MHP kapcsán sokan arra számítottak, hogy érdemben csökkenni fog a támogatottságuk, azonban majdnem ugyanannyi szavazatot kaptak, mint 2018-ban. Sinan Oğan a MHP parlamenti képviselője volt korábban, amíg ki nem zárták a pártból egy sikertelen elnökjelöltségi próbálkozás után.

Oğan a választások előtt őszintén beszélt arról, hogy egy esetleges második forduló esetén

A követeléseinkről azokkal a pártokkal fogunk beszélni, akikkel egy asztalhoz ülünk. Nyilvánvalóan nem leszünk ingyen partnerek. Lesznek követeléseink, mint például a minisztériumok.

A nehezebb kérdés az lesz, hogy Oğan - és ami még kritikusabb, a támogatói - valóban be tudnak-e állni Kılıçdaroğlu mögé. Kılıçdaroğlu nagyon erős támogatást kapott a kurdbarát HDP párttól, amelynek köszönhetően hatalmas többséget szerzett a keleti városokban, például Diyarbakırban és Vanban, és nem akarja ezt a kurd támogatottságot a második fordulóban kockára tenni egy újabb nacionalista szövetségessel.

A kurdok

A kurdok többségét képviselő HDP vezette, kényszerből a YSP neve alatt a választáson induló összefogás az egész országban szavazatokat vesztett. Selahattin Demirtaş, a HDP volt társelnöke, akit több mint hat és fél éve tartanak fogva az edirnei börtönben, azt mondta:

Ne essünk kétségbe. Már sokszor győztünk, újra győzni fogunk.

A baloldali YSP felhívására Spanyolországból a választások követésére utazó 10 tagú megfigyelő küldöttség tagjait őrizetbe vették és kitoloncolták, hivatalosan "a választási szabályok megsértése" és "nem akkreditált" indoklással.

A nemzetközi választási megfigyelők megállapították, hogy a választási folyamat során nem volt tisztességes kampánykörnyezet és egyenlőség a jelöltek és pártok között, de volt verseny. A többek közt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) és az EBESZ által delegált megfigyelők szerint:

A jelenlegi elnök és a kormánypártok tisztességtelen előnyt élveztek. A gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás alapvető szabadságának folyamatos korlátozása megakadályozta, hogy egyes ellenzéki politikusok és pártok, a civil társadalom és a média részt vegyen a választási folyamatban.

Michael Georg Link, az EBESZ képviselője szerint

Számos ellenzéki politikus őrizetbe vétele és egyes politikai csoportok kriminalizálása megakadályozta a teljes politikai pluralizmust, és megfosztotta az egyéneket a választáson való indulás jogától.

A CHP, YSP és Gelecek párt szerint súlyos hibák voltak a választási bizottság (YSK) adatfelviteli rendszerében, ezért számos fellebbezést nyújtottak be.

A HDP-vel egy összefogásban indult török munkáspárt, a TİP elnöke, Doğan Ergün a BBC török nyelvű adásának azt mondta:

Az első cél az volt, hogy 60 év után egy szocialista pártot, egy munkáspártot küldjünk a parlamentbe saját szavazataival. [...] Ebben a tekintetben úgy látjuk, hogy a TİP jelentős feladatot teljesített a képviselői helyek megszerzésében és a közel egymillió ember támogatásának elnyerésében.

A párt a legtöbb szavazatot (8,75 százalék) a földrengés által sújtott Hatay tartományban kapta, ami annak köszönhető, hogy aktívan részt vettek a természeti csapás utáni munkálatokban.

Merre tovább?

A CHP második körig hátralévő napokban várhatóan néhány kritikus dologra fog összepontosítani.

ELSŐ CÉLJA AZ LESZ, HOGY MEGGYŐZZÉK A NACIONALISTA SZAVAZÓKAT A "TERRORIZMUS" ÉS A "MENEKÜLTEK" KÉRDÉSÉBEN, AMELYEK "ÉRZÉKENY" TÉMÁKNAK SZÁMÍTANAK.

Néhány nappal a második forduló előtt a CHP várhatóan a véleményvezérekkel való közvetlen találkozások stratégiáját fogja előnyben részesíteni, nem pedig a nagy szabadtéri gyűléseket, mint az első fordulót megelőzően. Az első forduló választási eredményeinek elemzése alapján a párt azonosítani fogja azokat a régiókat, ahol Kılıçdaroğlu kevés szavazatot kapott, és intenzívebbé teszi a jelenlétét ezekben a régiókban.

A CHP a második fordulós stratégiájának másik témája a fiatal szavazók. Ezeken túlmenően bár Kılıçdaroğlu támogatottsága a női szavazók körében magas, de a hátralévő napokban igyekeznek növelni ezt a támogatottságot.

Várhatóan az AKP listájáról a parlamentbe jutott HÜDA-PAR is kiemelt helyet kap a CHP kampányában. Megpróbálják majd hangsúlyoznia, hogy a kurd iszlamista párt milyen negatív nézeteket vall a nőkről, és arra is fel akarják hívni a figyelmet, hogy egy terrorista szervezetet engedett be általuk Erdoğan a parlamentbe.

Ami a földrengés sújtotta részeket illeti, Kemal Kılıçdaroğlu a Twitteren azt írta:

Mindent, amit a földrengés sújtotta térségben élő embereinknek mondunk, gondoljunk tízszer gondoljuk meg mielőtt kimondjunk. Semmilyen politika sem ér annyit, hogy összetörjük ezeknek az embereknek a szívét.

A kormányoldal terve is adott állítólag; az AKP kampányában a második fordulóban csak Kılıçdaroğlu lesz a célpont, és megfelelően próbálják majd megnyerni azokat a "nacionalista szavazókat" is, akik nem szavaznak a CHP-re.

A Konsensus közvéleménykutató legfrissebb felmérése szerint Oğan támogatói szándékosan nem szavaztak az AKP-re, és a jelölt maga 3%-kal többet szerzett, mint az őt támogató legnagyobb párt. Véleményük szerint

ez a 3% nagy eséllyel a CHP jelöltjéhez megy a második fordulóban, mivel politikailag a leginkább kritikus menekültellenességben egy oldalon vannak.

Az sem elhanyagolható, hogy Oğan támogatói szekuláristák a kemalisták, mivel ezek az értékek is Erdoğannal szemben, a CHP felé pozícionálják őket, mivel ezek a párt hagyományos, történelmi értékei.

Ha azt vizsgáljuk azonban, hogy melyik tartományokban kapott az átlagon felül szavazatot Oğan, akkor az látszódik, hogy olyan helyekről van szó, ahol ez a támogatottság az Erdoğan mögötti összefogás és az Erdoğanra leadott szavazatok közötti különbségnek felel meg. Ez alapján a kormánypártok politikáját támogató, azonban Erdoğan személyét nem támogató választókról beszélhetünk. Kérdés, hogy őket ki győzheti meg.

Az Oğan mögötti legnagyobb párt, a Zafer elnöke szerint, ha egyik jelölt sem akarja egyéb támogatóinak az elvesztésétől való félelemben elfogadni a feltételeiket, akkor senkit sem fognak támogatni. Jelen állás szerint május 19-én fogják bejelenteni, hogy milyen döntést hoztak.

A feladat adott, azt viszont lehetetlen megjósolni, hogy mennyire lesz sikeres a stratégia, hiszen már az első forduló során kiderült, hogy a közvélemény-kutatások teljesen megbízhatatlanok.

Ha a hátralévő napokban az ellenzék képes megvalósítani az elképzeléseit, akkor lehet még esélyük a második fordulóban, azonban kétség kívül nagyon meredek pályával néznek szembe.
(Portfolio)