Saját véleményemet közlöm ettől kezdve.

Ma teljesen más tapasztalatokkal és tudással rendelkezem, mint 30 évvel ezelőtt. Akkor egy fiatal titán, hatalmas energiákat fektetett bele valamibe, amiről azt hitte, hogy egy csoda, majd csupa segítő kéz támogatja a felemelkedésben és tömegeket gondolkodását tudja az Iszlámról megváltoztatni. Mosolyogtam kifelé és befelé. Azt hittem, amikor visszamosolyognak, mások mosolya éppolyan őszinte, mint amilyen az enyém volt. Nagyot tévedtem.Nem tudtam, hogy mi a különbség vallás, egyház és valós hit között. Eszembe nem jutott, hogy az egyházak már rég nem hitre alapulnak, hanem Istent széttrancsírozó vallásokat hoztak létre, ami Isten egyes darabjainak privatizációját jelentette. Nem tudtam, hogy a vallás szó jelentéstartalma teljesen átalakult. Nem az, mint ami a Szent könyvekben van. Nem tudtam, hogy egy hit, ami csak spirituális értelemben ismeri el a hierarchiát, betörhető egy szekuláris hierarchia keretei közé, majd világi törvényt alkotnak ennek működtetésére és egyház címen bejegyzik. Gyakorlatilag egy emberi, hibákkal telt szabályozás keretei közé szorítják azt, ami nem kerülhet ilyen törvények alá, hiszen a hit egy abszolút és minden ember felett álló Örök Igazság. Így megfordul a spirituális értelemben vett hierarchia és azok kerülnek az egyház élére, akik gyakorlatilag ateisták.
De megtettem, egyházat jegyeztettem be és a hitet egy állami rendelkezés szabálya alá helyeztem.
Óriási hiba volt Sharia szempontból! Lehet, hogy ezért örökös büntetés lesz az osztályrészem, melyet vállalnom kell.
Ugyanakkor azt vettem észre, hogy az Iszlám országok többségében hasonlóan megalázó helyzetbe került a hit! Sőt, még megalázóbba! Mert Európában legalább nincsenek olyan rendelkezések, melyek alapján az Iszlámot egy zanzásított, értékeiből kimozdított és átfogalmazott változatban egy hitetlen, mások fölött uralkodó csürhe alá kényszerítik. Majd olyan hittudósok, sejkek osztják az észt, akik egy Iszlám áltat tiltott egyházi keretek közé szorítják be a végtelent és engedik át abból kizárólag azt a mondanivalót, ami az adott állam uralmát igazolja. Tehát kimondva, de jure nincs egyház, azonban de facto van.
Egy idealista, naiv fiatalember voltam, aki azt hitte, hogy van a hitnek földi letéteményese. Ehelyett, azonban a hit farkasainak tettem ki az Iszlám szerveződő kis közösségét.
Azóta jól tudom, hogy más a helyzet. Ha a hatalom felém gesztust gyakorolt, nem felém tette, hanem mutatta, hogy nálunk bizony működhet ilyen közösség, mert mi toleránsak vagyunk. Az Iszlám országokban is ment irányomban a parasztvakítás, de ez nem tudásom, hanem az ő önös céljaik miatt volt. Ők bennem nem egy fiatal hittudóst láttak, hanem egy fiatal faszt, akihez be lehet majd csatornázni az ő gondolataikat, politikai céljaikat. Eszköz voltam itt és ott.

Allah (SWT) megmutatta az igaz utat. Megbetegített, nem tudtam ellátni feladataimat, majd jött Bosznia és Afrika. Lezuhantam a mélybe, láttam a poklot, amit még akkor kellett volna látnom, mielőtt egyházalapításba kezdek. Megtapasztaltam, ki mire használja az Iszlámot és ez ma mennyire nem az, mint amit az Al-Azharon oktattak. Láttam, hogy egy Iszlám lombikban éltem, mely körül a valóság mennyire más.
Átértékeltem a múltat. Bár a dilemma fennál ma is. Érdemes volt-e bejegyeztetni a Közösséget? A sok nem válasz mellett már van igen is. Az biztos, hogy Sharia szempontból hiba volt, de ha akkor nincs bejegyzés, akkor nem indul el valami Iszlám címszó alatt. Létesült egy hely imára, hitgyakorlatra. Aki érdeklődött odamehetett, tájékozódhatott, felvehette az Iszlámot, házasságot köthetett, válhatott, hite szerint temették el. Ez mind nem működhetne egy államilag egyházként elismert keret nélkül. És most ne menjünk bele, hogy ki miért jár mecsetbe? Fecsegni, másokról rossz hírt terjeszteni, csicskásítani szerencsétlen naiv muszlimokat, akik elhiszik, hogy amit egy arab mond az úgy van stb.
Akármi is folyik ezeken a helyeken, nem különbözik más egyházi keretek között működő intézményekben, ahol nem hit, hanem mai értelemben vett vallás terjesztése folyik. Azaz, mindenkit gyűlölj, aki nem ide jár és nem azt mondja, amit én. Ez nem muszlim specifikus, hanem minden emberi csoportosulásra igaz. Ne hidd, hogy az élet más területén, akár egy politikai pártban nem ez folyik!
Ez azonban egy folyamat. Abban reménykedünk, hogy ennek a folyamatnak nálunk Allah (SWT) része marad, feltéve, ha nem pont mi, muszlimok zárjuk be a kapuinkat Előtte.

Kiküszöbölve a múlt hibáit, üdvözlöm az Iszlám nevében működő szervezeteink működését, kérem vezetőikre Allah áldását és útmutatását. Azonban, megnyugtatva saját lelkiismeretemet, egy közösségben, egy állam által jóváhagyott vallási szervezet munkájában nem veszek részt, pozíciót nem vállalok. Egyet teszek: írok, adatbankot hozok létre, elérhetővé teszem azt a tudást, amit belém plántáltak, de személyesen nem jelenek meg sehol. Ami nálam van, nem kérem rá egyetlen egyetem, kutatóintézet, állami apparátus akkreditációját, mert én ezt Allahtól kaptam és nem engedem, hogy egy emberi szűrőn át érjen el hozzátok.
Bebizonyítom, hogy hiába az Iszlám körüli ijesztgetés, rosszhírkeltés, a békés, jószándékú államok törvénykezése, értékítélete, nem sokban tér el a klasszikus Iszlámétól még akkor sem, ha valaki nem állami törvények alá kényszerítve, hanem szabadon hirdeti azokat. Amen.