Egyre valószínűbb, hogy a magyar kormány a 2014-es Putyin-Orbán paktum nyomán olyan kísérleti reaktort hozna Magyarországra, amelynek nem csak a biztonsági színvonala, hanem a működőképessége is kétséges.

Míg idehaza továbbra is (bel)politikai kérdés a paksi bővítés – az LMP tegnap öt népszavazási kérdést adott be a tervezett beruházás megakadályozása végett –, a külvilágban sokasodnak a műszaki problémák a Paksra szánt reaktortípus körül. Az új reaktort Valerij Limarenko, a paksi bővítést pályázat nélkül elnyert Roszatom leányvállalatának, a Nyizsnij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda elnöke mutatta be magyar újságíróknak két évvel ezelőtt a minszki Atomexpón. Szavai szerint „a legkorszerűbb és legbiztonságosabb, harmadik generációs technológiát képviselő rendszereket építik majd be a Paks II atomerőműbe”. Limarenko a paksi bővítési beruházás referenciájaként nevezte meg a „2015. év végén átadásra kerülő” Novovoronyezs 2,-t, a belorusz Osztrovec-, illetve a 2016-ra ígért Leningrád 2. atomerőművet.

Azóta a külvilág kizárólag rossz hírek kapcsán értesült Paks 2. referenciaprojektjeiről. Mindegyik beruházás késik, ez azonban még a legkisebb gond az épülő erőművekkel kapcsolatban. A Szentpétervár melletti Leningrád 2. atomerőmű építése során egy orosz nukleáris mérnök kiszivárogtatásai révén sorozatos biztonsági és műszaki hiányosságokat tett közzé a Green World orosz környezetvédelmi szervezet: többek között az építési naplók és a bizonyítványok meghamisításáról, a technológiai előírások megszegéséről, az előírtnál rosszabb minőségű anyagok és technológiák használatáról beszéltek. 2016 őszén hozta nyilvánosságra a Bellona antinukleáris mozgalom, hogy a fehéroroszországi Osztrovec atomerőmű építése során beemelés közben 2-4 méter magasról leejtették a létesítmény legfontosabb berendezését, a reaktortartályt. A 330 tonnás, 13 méter magas és 4,5 méter átmérőjű szerkezetet a Roszatom egyik leányvállalata gyártotta, és arról szóltak az akkori hírek, hogy – miután a megrendelő belorusz állam nem tartott igényt a megrongálódott fődarabra - a Roszatom szeretné egy másik atomerőműbe beépíteni.

Forrás: nepszava.hu

A harmadik generációsnak hívott orosz erőművek közül az első (szintén jelentős csúszással) Novovoronyezsben lépett működésbe, de 15 napnyi üzem után leállt, mert – az első híradások szerint - rövidzárlat következtében meghibásodott a generátor. Újraindítani viszont azóta sem sikerült, ennek okairól azonban az orosz nukleáris ipar illetékesei nem nyilatkoztak, pedig a reaktor immár három hónapja áll.

Az orosz sajtó azt írja, hogy ugyanez a hiba (a generátor elromlása) jelentkezett a Leningrád 2. atomerőműnél is, ami arra utal, hogy típushibáról van szó. Baj lehet ugyanakkor a műszaki és biztonsági kultúrával is, mivel az ugyanahhoz a reaktorcsaládhoz (VVR-1200) tartozó, Finnországnak szánt blokkal is gondok vannak. Olli Rehn korábbi uniós biztos, Finnország jelenlegi gazdasági minisztere a Fennovoima projekttel kapcsolatban egyenesen azt nyilatkozta, hogy ha a Roszatom nem változtat sürgősen a tervezés és a megvalósítás színvonalán, akkor az egész beruházás kútba eshet. A miniszter személyesen egyeztetett a finnországi (de a kormánytól független) nukleáris hatóság vezetőivel, mivel a Roszatom nem juttatta el az előírt határidőre az erőmű tervezési dokumentumait a hivatalhoz. Olli Rehn egyenesen úgy fogalmazott, hogy kormányzati részről megrendült a bizalom a beruházóban, és ha nem történik gyökeres változás, akkor a Roszatomnak nem fogják kiadni a hatósági engedélyeket a gyatra minőségű reaktorhoz.

Szerző: Hargitai Miklós / nepszava.hu