h i r d e t é s

Dúl a harc a magyar munkahelyeken: a cigiseknek mindent lehet?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Dúl a harc a magyar munkahelyeken: a cigiseknek mindent lehet?

2019. június 16. - 08:33

 

Sok dolgozót foglalkoztat a kérdés, hogy a dohányzók (aki óránként legalább egy alkalommal kisurrannak a munkahelyükről cigarettázni) vajon elvégzik-e ugyanazt a mennyiségű munkát, mint a nemdohányzók. És egyáltalán, mint mond minderről a Munka törvénykönyve? Vajon szükséges-e a belső szabályozás, és melyek azok aza alapelvek, amelyeket mindenképpen be kell tartania munkaadóknak?

A kép illusztráció! - Forrás: Munkaügy érthetően - Blog.hu

A Munka törvénykönyve egészen pontosan meghatározza, hogy mennyi szünet jár a munkavállalónak, de egyéni megállapodásra is lehetőséget ad a felek között. - írja a Pénzcemtrum

A szakértő válaszol

Elsődlegesen tisztáznunk kell a dohánytermékek fogyasztásának szabályait, szokásait szabályozó vonatkozó rendelkezés, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) célját. 

Mindenképpen le kell szögezni, hogy az Mt. a dohánytermékek fogyasztásának munkaidő alatti biztosításáról nem rendelkezik és nem is rendelkezhet.

-tudtuk meg szakértőnktől, Dr. Bergendi-Rácz Diána, ügyvédtől európai és nemzetközi üzleti szakjogásztól. Ennek oka, hogy az Mt. célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, figyelemmel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. 

A dohánytermékek fogyasztásával kapcsolatos kérdéskört a jogalkotó a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben szabályozta. A jogalkotó itt sem rendelkezett a dohányzás munkaidő alatti (kötelező vagy választható) műveléséről, hiszen a hivatkozott törvény már a preambulumban többek között kifejti, hogy 

az Országgyűlés [...] kinyilvánítja abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben. 

A nemdohányzók, passzív dohányosok érdekében hozott fenti jogszabály részletesen meghatározza, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni többek között a munkahelyen.

Kifejezetten tiltja, hogy munkahelyek zárt légtérű helyiségeiben dohányzásra kijelölt helyet alakítsanak ki. Ezen jogszabály lehetővé teszi továbbá, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthassa. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzó helyet kijelölni nem lehet. A jogalkotó tehát nem vezetett be abszolút tilalmat a dohányzásra, csak negatív meghatározást alkalmazott. 

Természetesen felmerül a kérdés mindkét részről, hogy kit és milyen formában illet meg a munkaközi szünet, és ebből következően van-e különbség a dohányzók és nemdohányzók között?

-folytatja a szakember. Fontos leszögezni, hogy a munkáltató különbséget a munkavállalók dohányzási szokásai szerint nem tehet az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, valamint a munkaközi szünetet az Mt.-ben meghatározottak szerint köteles kiadni. 

Más kérdés, hogy a munkavállaló munkaideje alatt az őt megillető munkaközi szünetet mire fordítja. A munkavállalónak munkaideje alatt a munkáltató meghatározott munkaközi szünetet kell, hogy biztosítson: 

  • amennyiben a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaideje vagy munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének tartama a hat órát meghaladja, úgy húsz perc munkaközi szünetet,
  • míg abban az esetben, ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani. (Természetesen az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók és munkáltató megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.)

Fontos megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, így azt legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kötelező a munkavállaló részére megadni. 

A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben is kiadni. Ebben az esetben el is térhet a minimum három, maximum hat órás munkavégzést követő kötelező szünetektől, de alkalmazhatja is azt akként, hogy a kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. A munkaközi szünetet a munkavállaló érdeke, hogy hasznosan töltse el, mivel annak rendeltetése elsősorban, hogy a munkavállaló pihenhessen és étkezhessen.

A munkáltatók a fenti jogszabályok betartása mellett alakíthatják csak ki a dohányzásra vonatkozó belső szabályzatukat.

penzcentrum.hu


 

h i r d e t é s