A társadalmak elöregedése ezt négy százalékra csökkentheti. Ez azzal járhat, hogy az embereknek több mint dupla annyit kéne félretenniük nyugdíjas éveikre, mint eddig. Ront a helyzeten, ha jön a következő recesszió. - írja a Privátbankár

Évtizedeken keresztül a magán-nyugdíjalapok joggal számolhattak úgy, hogy hosszú távon évi hét százalék körüli hozamra számíthatnak részvény– és kötvénybefektetéseikkel – írja a Business Insider a Bernstein Research kutatóira hivatkozva.

Az S&P 500 amerikai részvényindex átlagos teljesítménye például 90 év alatt évi 9,8 százalék volt, a kötvényeké valamivel alacsonyabb. A befektetési arány általában 60 százalék részvény, 40 százalék kötvény, a kettő hozamának átlaga adta ki az említett hét százalékot.

Most is így kalkulálnak, ami nagy tévedés, a reális szám négy százalékra csökkenhet – írják. Ennek az az oka, hogy a társadalmak öregszenek, 600 millió foglalkoztatott tűnhet el a globális munkaerő-piacról hosszabb távon.

Kevés dolgozó, kevés hozam

A nyolcvanas években Kína, a kilencvenes években a Szovjetunió és a volt szocialista országok munkaereje adódott hozzá a világpiachoz, ez okozta a infláció csökkenését és a leeső kötvényhozamokat.

A foglalkoztatottak száma azonban 2100-ra 1,9 milliárdról 1,3 milliárdra csökkenhet, tehát közel harmadával. Ez a kutatók szerint az inflációt növelni, a befektetések hozamait pedig csökkenteni fogja.

Nagyon keveset tesznek félre

Az angolszász országokban öngondoskodáson, magánnyugdíjpénztárakon vagy vállalati befizetésekből finanszírozott magánpénztárakon múlik a nyugdíj nagy része. Korábban voltak olyan programok, amelyek során a bérek 23 százalékát is ilyenekbe fizették, nyugdíjra tették félre.

Ma azonban sok cég a dolgozói után csak 4-5, sőt 3 százalékot fizet be, nagy-Britanniában például egy 1986-os törvénymódosítás nyomán. Ez a Business Insider egy korábbi cikke szerint hatalmas rejtett jövedelem-átcsoportosítást jelent a dolgozóktól a vállalatok felé. Erősen növelve a társadalmi különbségeket is.

Időszerű a recesszió?

A kutatók szerint pedig az évi négy százalékos hozambecslés azt jelenti, hogy a jövedelem 11 százalékát kéne félretenni a megfelelő nyugdíjhoz. Ezt pedig sokan nem teszik meg – fejezi be a Business Insider.

Egy recesszió, és az azzal általában együtt járó tőzsdei visszaesés, legalábbis rövid– és középtávon nyilván szintén nem tesz jót a nyugdíjcélú részvény-megtakarításoknak.  Nagyjából hat-nyolc évenként vannak a kapitalista gazdaságokban kisebb-nagyobb visszaesések, recessziók, utoljára 2012-2013-ban volt. Így könnyen nemsokára újra bekövetkezhet.

Jelez a kötvénypiac

Megfigyelték, hogy a nagyobb gazdasági visszaesések előtt általában a kötvénypiac jelez. A hozamgörbe inverzzé válik, ami azt jelenti, hogy a hosszú futamidejű hozamok a rövid futamidejűek alatt vannak. Ez történt utoljára 2006-ban, amit nagy krízis követett, és most, ha még nem is tartunk ott, efelé látszik haladni a kötvénypiac – derül ki a Marketwatch cikkéből.

Figyelmeztet a kötvénykirály

A Kötvénykirálynak is nevezett Jeffrey Gundlachot idézik, aki szerint a mutató legalábbis sárga jelzést ad. Óv a jegybanki pénzszűkítéstől is (quantitative tightening). “Olyan, mint a halálvágy” – mondja. Az USA sok százmilliárd dollárnyi hitelt vesz fel, majd megemeli a kamatokat, amitől az adósságszolgálat számára is sokkal nehezebbé válik. - írja a Privátbankár