A válasz arra az újságírói kérdésre érkezett, hogy hogyan lehet garantálni az EU-pénzek jó hasznosulását és a befektetők biztonságát, ha nem a legjobb ajánlat, hanem például a miniszterelnök veje nyer egy közbeszerzésen.

A magyar médiában már megjelent leegyszerűsített üzenetek és idézetek helyett mi az alábbiakban a tegnap elhangzott újságírói kérdést és az uniós biztosok válaszait pontosan, a tényleges szövegkörnyezetüknek megfelelően közöljük. 

Amint beszámoltunk róla: tegnap mutatta be az Európai Bizottság az EU jövőbeli költségvetési politikájával kapcsolatos vitaindító anyagát, amelyben felvetették, hogy a jogállamisági keretek meglétéhez kellene hozzákötni az EU-pénzek jövőbeli kifizetését.

Ez persze csak egy felvetés, de erős üzenete van. Ennél is erősebb üzenetet eresztett meg a vitaindító anyagot bemutató tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón Corina Cretu, a regionális támogatásokért felelős uniós biztos.

Amint az alábbi videón 39:25-től látható, Catherine Feore (eureporter.co) újságíró a jogállamiság és az EU-pénzek kifizetésének hozzáadott érték teremtéséről kérdezett és megjegyezte, hogy a jogállamiság a befektetők érdekvédelme szempontjából is fontos.

Ha egy tenderen nem a legjobb ajánlat nyer, hanem például a miniszterelnök veje, akkor ez hogyan ébreszt bizalmat a befektetőkben? ... Ez nem elpocsékolt pénz-e?

- tette fel a kérdéseket.

Megjegyezte, hogy különösen aggódik az illiberális demokráciák támogatói miatt, mert az azt jelenti, hogy az ilyen államokban korrupció is van, mert a fékek és ellensúlyok nem működnek megfelelően. Egy harmadik kérdést is feltett:

Mit lehet mondani a (nettó) befizetőknek, hogyan lehet garantálni, hogy jól van elköltve a pénz, ha nem működik jól a jogállamiság?

A kérdésre előbb Günter Öttinger, az EU költségvetési biztosa válaszolt a videó 41. percétől németül, és úgy kezdte, hogy az újságíró kérdése "egy meggyőződésről szólt, amellyel egyet értek", majd úgy folytatta:

a jogállamiság, a bíróságok függetlensége, a jog érvényesülése, a korrupció elleni küzdelem a befektetőknek is fontos. A befektetők biztonsága, a bizalma, a tulajdonjog védelme fontos a befektetőknek és ezek a szociális piacgazdaság alapelvei is egyúttal.

Éppen ezért nem fektet be már mostanában senki Törökországban.

- jelentette ki Öttinger.

Hozzátette:

az a kérdés, hogy a jogállamisági elvárásokat hozzá kell-e kötni az EU közös költségvetéséhez vagy mivel a jogállamiság olyan érték, amely benne van az alapszerződésben, ezért annak betartására mindenki törekszik és nem kell hozzákötni feltételekhez a pénzek kifizetését.

Ez egy fontos vita, és ezért is vetettük ezt fel a ma közzétett anyagban írásban is

- zárta diplomatikus válaszát Öttinger.

A videó 42. perce körül Corina Cretu azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy az ő véleménye szerint a világon a legszigorúbb ellenőrzés mellett költik el az uniós támogatásokat, ez a legjobb rendszer, mert a tagállami ellenőrzési szint mellett ott vannak még a bizottsági auditorok és az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. Az újságíró kérdésére úgy folytatja:

pontosan tudom, hogy mire gondol, zéró tolerancia van a csalással szemben, megbízhatnak az auditorainkban, minden tagállamban szigorúan kontrollálják a pénzek elköltését.

Úgy folytatta:

ennek nyomán sok esetben előfordul pénzügyi korrekció, és azonnal felfüggesztjük a pénzek folyósítását, akár még olyan esetben is, ha egy újságcikk születik olyan esetről, ami visszaélést vet fel a pénz elköltésének módjáról.

Függetlenül attól, hogy a miniszterelnöki hivatalról van szó, vagy másról, az a legfontosabb, hogy az EU-s pénzeket úgy költsék el, hogy az az emberek javát szolgálja
- tette hozzá.

A videó 43. perce után röviddel az alábbiakat fűzte hozzá az uniós biztos:

"Ha jól értem, Magyarországra gondolt, mert az az egyetlen ország, ahol olyan rendszer van, ami nem igazán, hogy is mondjam... [máshol] az ilyen feladatokra ott vannak a minisztériumok, ők osztják el az EU-s forrásokat. Abban az országban, ahonnan én jövök, ott ha kiderül, hogy rokonoknak osztogatsz szerződéseket, másnap letartóztatnak. Persze ez attól is függ, az adott országban milyen szabályok vannak.

Arról azonban biztosíthatom, hogy a mi szempontunkból a legfontosabb, hogy az EU-s források a megfelelő helyre kerüljenek, különösen auditori szempontból. Ha az állam, a helyi hatóságok nem csukják be a szemüket, a csalások öt százalékára szinte azonnal, az első lépésnél (a tagállamokban - a szerk.) fény derülne.

A következő az EU-s szint, az OLAF, úgyhogy végül is azt mondhatom, hogy ez a legszorosabban ellenőrzött közösségi forrás a világon."

Mire célzott az uniós biztos?

Corina Cretu romániai uniós biztosként a saját országában zajló folyamatokra azért utalt, mert Románia korrupció elleni nemzeti igazgatóságának (DNA) tevékenysége igencsak felpörgött az elmúlt években.

Amint beszámoltunk róla, egy májusi budapesti konferencián többek között azt mondta a főügyész: tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű jelenség volt, de 2005-ben az állam elhatározta, hogy fellép az ellen, és létrehozta a DNA-t. 2006-ban még csak 360 ember került bíróság elé korrupciós vádakkal, 2016-ban ez a szám már 1271 volt - közölte.

Laura Codruța Kövesi megjegyezte: miniszterek, volt tárcavezetők ellen is nyomoznak, 2013-2016 között egy miniszterelnök és hat miniszter ellen is született bírósági ítélet korrupció miatt, tehát aktívan harcolnak "a magas szintű korrupció ellen" is.

A főügyész szerint a DNA tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Romániában a korrupció többé nem úszható meg következmények nélkül. 

portfolio.hu