Egy éjszaka alatt másfélszeresére nőtt a munkaerőhiány az egészségügyben
Az első becslések szerint 5500 szakképzett dolgozó tűnt el hétfőn éjjel a magyar egészségügyből. Ők azok, akik a rájuk kényszerített határidőig nem írták alá az új munkaszerződéseket, miszerint a jövőben egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgoznak.
Az 5500-as szám az országos kórházi főigazgatótól, Jenei Zoltántól származik, aki kedden sikerként beszélt arról, hogy csak ennyi embert vesztett az ágazat. Mint mondta: „az egyénre lebontott tárgyalások és az információáramlás” eredményeként több mint 95 százalék írt alá.
Azt, hogy a távozók tömege mekkora veszteséget okoz a gyógyításban és mennyire gátolja az ellátás fenntartását, jelenleg nem lehet megbecsülni. Azt sem tudni pontosan, hogy a távozók között mennyi az orvos, mennyi a szakdolgozó, milyen speciális, nagyobb területek blokkolására is képes szakmákat érint jobban a „leszerelés.”
Kedden a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos felmérést indított tagjai körében, hogy egyértelmű képet kapjanak. Lapunknak a köztestület elnöke, Balogh Zoltán úgy becsülte, hogy a távozók 70-75 százaléka, azaz mintegy 3500-4000-en lehetnek szakdolgozók. Szerinte a legtöbben éppen azokról a területekről távozhattak, ahol a legnagyobb terhelésnek voltak kitéve, ilyen az intenzív-, a sürgősségi osztályok dolgozói, valamint az átirányítottak. Elvesztésük nagy érvágás azoknak is, akik maradtak, hiszen most az ő munkájukat is nekik kell ellátni. Hozzátette: az is látszik már a „jóhírnév igazolást” kérelmezők számából, hogy amint javul a járványhelyzet, sokan mennek ismét a határon túlra munkát vállalni. Hozzátette: számolni kell azzal is, hogy évente ezrek mennek nyugdíjba, tehát az ő munkájukra sem lehet hamarosan számítani.
Már tavaly nyár végén is gondot okozott a Covid-ellátásra kijelölt intézmények szakemberekkel való feltöltése. Most a második hullámhoz képest jóval több betegre készül a rendszer. Tavaly a második negyedévben 9000 állásból hiányoztak egészségügyi szakemberek, ez a hiány nőtt most több mint 50 százalékkal. Tatabányán, a fővárosi Jahn Ferenc kórházban és a Szent Imre kórházban mindez már ellátási nehézségeket okoz. Kedden este a Jahn Ferenc kórház közleményben azt írta, hogy két belgyógyászati osztálya működőképes. Arról nem írtak, hogy a korábban felfüggesztett gasztroenterológia és a vérző betegek ellátását újraindították-e.
A kórházi főigazgató keddi tájékoztatóján azzal nyugtatta a közönséget, hogy bár vannak olyan kisebb városi kórházak, amelyekben egy-egy területen nagyobb létszámban nem írták alá az új szerződést, de azokon a helyeken átcsoportosítással biztosítják majd a megfelelő körülményeket. "Teljes garanciát lehet adni" arra, hogy a járvány alatt is biztosított az egészségügyi ellátás - jelentette ki Jenei Zoltán. (nepszava.hu)