Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Orbán Viktor kapott egy fontos politikai ígéretet, de még többféleképp is alakulhat, hogy az EU miként kéri számon a jogállamiságot. Most 13 órakor kezdődik a csúcs. - írja az Index

"Meglep, hogy Magyarország máris valamiféle győzelemről beszél. Hollandia jelenleg tanulmányozza a (német) tervet, hogy világosan lássuk, mik lennének a javaslat következményei " – nyilatkozta az Indexnek Roy Kenkel holland EU-diplomata arról: szerdai hírek szerint az EU soros német elnöksége előzetes megállapodásra jutott az uniós költségvetést hetek óta vétóval fenyegető Magyarországgal és Lengyelországgal. Ha ezt az uniós csúcs is elfogadja, megnyílik az út a 2021–27-es EU-költségvetés és a járvány utáni helyreállítási alap elfogadása előtt. 

De csütörtökön voltak még szkeptikus országok. „Fő szabály szerint” az EU-tagállamok annak arányában szigorúak a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, minél inkább nyugat és észak felé haladunk. 

Vihar egy rendelet körül 

Mark Rutte holland kormányfő csütörtökön még fenntartásait hangoztatta Brüsszelben; garanciákat akar, a tanács jogi szolgálatának véleményét kéri, és visszamenőleges hatályt a később életbe lépő jogállamisági rendeletnek. 

Ez a rendelet az egész megállapodás kulcsa: számon kérhetők-e az EU-pénzek folyósításáért cserébe Budapesten és Varsón az elvben a sajtószabadságtól kezdve a bírói függetlenségig több mindent felölelő jogállamisági normák? És ha igen, mikor? Csak a 2022-re tervezett magyarországi választások után?

A hollandok a legnyíltabb bírálók közé tartoznak, a német Die Zeit ma reggeli cikke pedig rajtuk kívül a dánokat és a belgákat említi olyanokként, mint akiknek még fenntartásaik vannak: nem akarják felvizezni a sokat emlegetett jogállamisági rendeletet. 

Didier Reynders (belga) igazságügyi EU-biztos csütörtökön azt mondta: a rendeletnek változatlannak kell maradnia. 

Pedig Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter már szerdán győzelemről beszélt, és Orbán Viktor kormányfő is azzal indult Brüsszelbe, hogy "a nyerő lapok a mi kezünkben vannak". 

Az Index is írt arról, hogy a kompromisszumterv értelmében

• a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az EU pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, vagyis például a bevándorlásról szóló vitában élni vele,
• egy úgynevezett vészfékmechanizmus arról fog szólni, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik,
• az egész jogállamisági mechanizmus életbelépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz, hogy az összefér-e az uniós joggal. 

Van a lengyel kormánynak is olyan tagja, akinek nem tetszik ez a megoldás: lehet, hogy Orbánon segít egy elhúzódó bírósági eljárás, értsd: akár a 2022-es, a magyarországi választásokig is kitartó halasztás, de rajtuk nem feltétlenül.

Ezért Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, akit a Politico idézett, szőröstől-bőröstől megszabadulna az egész jogállamisági rendelettől. 

"Konkluzje interpretujące" i "wytyczne" nie są prawem! Prawem jest rozporządzenie. Jeżeli rozporządzenie łączące budżet z ideologią wejdzie w życie, będzie to znaczące ograniczenie suwerenności Polski i złamanie europejskich traktów. Nie zgadzamy się na to!!! Walczmy o interes

— Zbigniew Ziobro | SP (@ZiobroPL) December 9, 2020

elen pillanatban nem világos, mi lesz a rendelet sorsa – akármilyen felfokozottak is a nyilatkozatok. "A politikusok a válságokat gyakran látványpolitizálással kezelik" – mondta az Index megkeresésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki úgy látja: 

Orbán Viktor egyelőre politikai ígéretet kapott, hogy nem vezetik be a rendeletet, amíg az Európai Bíróság arról nem dönt. De kérdés, mit ér ez jogilag.

Lattmann szerint most az a helyzet: az Európai Bíróság januártól nem fogja kezdeményezni, hogy a tagállamok tanácsa szerezzen érvényt a rendeletnek, és lépjen fel Budapest és Varsó ellen vélt vagy valós jogsértések miatt, az uniós pénzekkel revolverezve. 

De ki fordul a bírósághoz? 

Ha a magyar (és a lengyel) kormány nagyon trükkös akar lenni, akkor ők nem – elvégre azt ígérték nekik, amíg a bíróság nem dönt, nem használható fel ellenük a rendelet. Lehet persze, hogy ezt valamely más tagállam megelégeli, és beadvánnyal fordul a luxemburgi talárosokhoz. 

Egy-egy eljárás az Európai Bíróságon másfél-két évig is eltarthat, a gyorsított eljárás csak 4-6 hónapig, de azt elég ritkán rendelik el. Most sem utal semmi arra, hogy ez következne. Ha tehát az uniós csúcs jóváhagyja az előzetes megállapodást, Orbán Viktor valóban kap legalább másfél év egérutat. (Index)